Muszáj lesz elvetetnem a kisbabámat! Hogy éljem ezt túl?

igen, mindenképp fogok szólni anyukámnak a doki után...csak az a baj, hogy már volt erről szó, és mindig izgul anyu, hogy jaj csak be ne sikerüljön,mert elrontom az életemet....16 évesen még lehet elrontottam volna, de 22 évesen talán már nem.

Ráadásul nemrég hagytam abba a tablettát és nagyon parázik, hogy na tuti valami baj lesz a gumival....hát erre tessék.utálom, hogy neki mindig igaza van!!

és mondta, hogy ha baj lesz, ne menjek hozzá sírva, mert előre kell gondolkozni, és nem fog tudni még egy babát is eltartani.apukám már nem él...szóval nem tudom mennyi segítségre számíthatok anyukámtól.

Szia!

Köszönöm, hogy érdeklődsz.Jól esik nagyon.

Ma mondtam el anyukámnak.Nagyon nagyon sírt:(((

Viszont nem úgy reagált, ahogy gondoltam, hogy fog, hogy azonnal a kórházba ráncigál, hogy csinálják meg az abortuszt.

Azt mondta ő képtelen dönteni, illetve, azt mondani, hogy bármelyik megoldás is jó.Mert nincs jó megoldás.Fél, ha elvetetem egy emberi roncs leszek utána és talán nem lehet többé gyerekem.Fél, ha megtartom nagyon nehéz lesz és a párom majd elhagy és nemcsak a saját,de a baba és az összes közeli érintett életét teszem tönkre.

Úgyhogy most ő nagyon ki van borulva.:((

Azt mondta, döntsek én, illetve mi, ő nem tud semmit sem mondani.

Még a párom szüleinek el kell mondanunk.Az egyetlen esélyem, hogy ők segítenek!Egyedül nem vagyok képes ezt végigcsinálni.Kell addig a 2-3 évig még segítség, amíg befejezem a jogot, utána dolgoznék.De addig egyedül nem megy.Az utolsó reményem a párom szülei,akik franciák, a nagymamája elég gazdag.Ha akarnak, anyagilag tudnának segíteni.

Utálok másoktól függeni, és másoktól kérni.DE most nem érdekel a büszkeségem, mert ez az egyetlen esélyem, hogy megmentsem a kisbabám életét. Ha ők nemet mondanak, meg kell ölnöm és abba én is belehalok:((((

Szia!

Hát egy fokkal jobb a helyzet.Elmondtuk már párom szüleinek is meg anyukámnak is.Mindkét fél azt mondja, hogy tiszteletben tartja a döntésünket és segít, ahogy tud.Ez eddig nagyon jó.

De a párom még mindig elvetetné.Bár már kezd meginogni.Mutattam neki abortusz videot, ma voltam a Családvédelmi Szolgálatnál, mert megígértem neki, hogy elindítom az eljárást, hogy ne csússzunk ki az időből, de ez nem azt jelenti, hogy én beleegyeztem az abortuszba.Ma nem tudott eljönni, de a következő beszélgetésre eljön és a védőnővel közösen próbálunk rá hatni.

Egy kicsit reménykedőbb vagyok most.

Félek is, mert nem tudom mit csinálok, ha megtartom a babát és erre elhagy. Viszont én képtelen vagyok megölni a picimet.

A dokim nagyon kedves, minden héten jelentenem kell neki, hol tart az ügy.Ma voltam vérvételen, jövő héten hüvelyi UH-ra megyek.Ezek az abortuszhoz is kellenek.

Szóval a szülők támogatnak.Ez jó.De az is kell még, hogy a párom máshogy gondolja a dolgokat.Most mindent megteszek azért, hogy ez sikerüljön.