Mit csináljak? Megtartsam? ( nagyon fontos )
Nem régen diagnosztizálták a babámnál hogy down szindrómás.
Első baba lenne , de nagyon félek hogy jó vagyok-e egy beteg kisbabának ... :(
Tudom , tudom , rossz anyukának néztek , de halálosan félek,
a jövőre nézve. Mi lesz ha én már nem leszek , és a párom sem ? Akkor egyedül maradna .. :( Nem lesznek nagyszülei...
Egyik babámnak sem . :(
Borzasztó.. :( :S Szörnyű , végső esetben fordultam ide , valami tanácsért. Kérlek segítsetek !!! :(
Fogalmam sincs mit tehetnék , meg vag
Szerintem KAMU.Először arról írsz,első baba,és nem tudod jó anyukája lennél-e egy beteg babának.Aztán arról,hogy nem lennének nagyszülei a gyerekeidnek.Én-valóban-keresztül mentem ezen,de eszembe se jutott IDEGENEKTŐL megkérdezni,hogy megtartsam,vagy mit tegyek?
Unatkozol?Nagyon?
Én is vallásos vagyok.
Csak közben EMBER is.
Akinek bizony el kell döntenie,hogyan szeretné leélni az életét. Nyilván tudod mivel jűr egy beteg baba majd felnőtt gondozása.
Nyilván tudod,hogy szeretnél-e több gyermeket. Nekik milyen életük lenne,ha alig kapnának belőled valamit?
Nem tartanám meg a babát,ha 99%,hogy beteg.
Lehet még egészséges babád, akár több is,és egy felhőtlen, boldog életed.
Lehet túlplagizálni itt a dolgokat, de én bizony ilyen helyzetekben,amikor nem olyan döntéseket kell mehozni,amelyek csak 1-1 napra vagy étre szólnak,hanem egy életre, akkor én racionális szoktam maradni.
Minden jót, erőt, kitartást akár hoyg döntötök.
EGYÜTT, a pároddal.
Én is nagyon vallásos vagyok, nem voltam még ebben a helyzetben (remélem, nem is fogok), ezért egy barátnőm történetét veszem példának.
Náluk is kiderült a Down-kór.
Dönteni kellett, és ezeket vették figyelembe:
* Életük végéig felügyelniük és ellátniuk kell egy felnőttet.
* A szívük minden egyes nap megszakad, amikor majd látják, a gyerkőc nem élhet majd "teljes" életet (persze relatív, kinek mi a teljes, de gondolok itt arra, hogy nem fog majd párkapcsolatot létesíteni, stb...).
* Ha elhaláloznak, a később születendő gyermekeikre lesz bízva ő élete végéig, ha nem lesz később gyermekük, intézetbe kerül, és ott él. Nyilván nem akarnak senkinek sem terhet csinálni ezzel :(
Szóval... Én úgy gondolom - de NEKED kell dönteni!!! - neki és neked is az a legjobb, ha elengeded.
Lehet még később egészséges gyermeked.
Én csak tapasztalatokat osztok meg! A szomszédomnak beteg a kisfia! 8 éves talán! Down szindrómás! Nincs szájpadlása, cumisüvegből etetik, pelenkázni kell, beszélni nem tud! A járása bizonytalan, stb. Az anyukája minden nap 35 km-re viszi speciális helyre, ahol igyekeznek foglalkozni a kisfiúval, mindennap vele van, csak így kapja meg a támogatást rá, mivel egyedül neveli, szüksége van minden ft-ra! Látom sokszor a buszon ülni szegényt, és arra gondolok, mi lesz akkor, ha az édesanyja nem lesz neki! És vajon ő mit élhet át!
A döntés a tiétek, de akárhogy is döntsetek, mindent mérlegeljetek!
és akkor lehet lepontozni:
mi nem tartanánk meg,és elsősorban NEM ELSŐSŐRBAN magunk miatt nem!!!
A párommal köztünk egyszer felmerült ez a kérdés,és egyöntetűen azt mondtuk,hogy nem tartanánk meg.
Biztosan nehéz a döntés,de én arra gondolok,amit te is írtál.Ha valami ér bennetek,akkor egyedül marad a saját kis világában ebben a szemét világban,egy otthonban idegenek közt.
Igazán normális,teljes életet soha nem fog tudni élni,és a ti életeteket is úgymond " megpecsételi".
Én nem bírnám elviselni minden nap látni,hogy alapvető dolgok nem mennek,mindennapos ismétlés ellenére sem.
Ezeket látván én naponta sírógörcsöt kapnék,és lassan kikészülnék.
Ismerek olyan párt,akik a megtartás mellett döntöttek,amiért minden tiszteletem az övék,de aztán később jöttek a mindennnapos gondok,és nem bírták a lelki megterhelést,így lassan felőrölte a házasságuka. Most ugyan együtt laknak még,de már nem együtt élnek.Úgy járnak kelnek egymás mellett a lakásban mint 2 idegen.
A férj sokat dolgozik,hogy a megélhetés ne legyen gond, a feleség totál kimerült .....
De mint már többen is mondták,erről dönteni nem a mi reszortunk.
Nektek kell mérlegelni a körülményeket,és azt is,hogy ti hogy tudjátok ezt a későbbiekben megoldani.
Mert ugye ő egy embert kíván maga mellé a nap 24 órájában...
Remélem jól fogtok dönteni,már amennyire jól lehet egy ilyen helyzetben!
most csunyan le fogtok pontozni :(
en megbeszeltem a ferjemmel, hogyha ilyen gond lenne, elvetetjuk.
tudom, kegyetlenul hangzik, viszont a ferjem testvere csokkent ertelmi fogyatekos, nem annyira veszes, mint egy down, viszont akaratos, és terrorizalja az egesz csaladot, nem kicsit. (most 38 eves, sajat lakasa van, de atjar a szuleihez, ordibal veluk, stb, a kistestveret (a ferjemet)teljesen melloztek emiatt, plussz meg a novere is terrorizalta, es mindig neki van igaza, hagyni kell, eroszakos, es durva..)
neki sincs jo elete (bar neha elegedett, de nem boldog), a szulei erzelmileg teljesen strapara vannak menve.
ez az egyik ok
a masik ok, hogy egy ertelmi fogyatekos lakott a szomszedunkban, amikor gyerek voltam, talan 5-6 evvel lehetett idosebb nalam, gyonyoru lehetett volna a lany, ha nem fogyatekos, o nagyon kedves volt, de rágni se tudott, toloszekben ult, nyaladzott es rangatozott..es sokat mosolygott, es majd kiesett a toloszekbol ha meglatott, ugy ugralt, de a szivem beleszakadt pedig nem voltam nagy..
a harmadik eset, ami miatt azt gondolom jo dontesunk lett volna elvetetni ebben az esetben, az, hogy eppen serult gyerekek ovijaba festettem a falra mintakat onkenteskent (nagy pocakom miatt valoszinuleg nem tudom befejezni, ha valaki pesti es ideje van, es szeretne segiteni irjon privit (en megrajzolom a korvonalakat, tenyleg csak szinezni kellene)), szoval ott talalkoztam egy nagyon kedves fiatal anyukaval, es a kisfiaval.. a kisfia tul koran szuletett (lehet azert hagyott bennem olyan mely nyomot, mert 28 hetre szuletett, es en is epp 28 hetes voltam), szoval valoszinuleg jarni se fog tudni,meg nagyon elmaradott.. es mondta, hogy o nem mond le a gyamsagrol, de szeretne beadni heti 5 napra, hetvegere hazahozni, es mennyire elitelik... en nem iteltem el, kegyetlen sok mindenen mehetett keresztul, es tudom milyen nehez lehet neki (ez nem igaz, ezt csak az tudhatja, aki szinten atment ilyenen), de nekem nem lenne erom hozza..es jo, eros, jo kis csaladunk van (ferjem+fiam+en), de ... tonkretenne a lelkunket.
szoval ennyi az en velemenyem. szubjektiv velemeny, kerdezo, ha megtartod a babat, le a kalappal (hallottam egyebkent olyanrol is, hogy egeszseges lett a down korosnak beharangozott baba)..
kegyetlen dontes, akarmit dontesz, egyutterzek veled.. a ferjed mit mond? mert az nagyon fontos, es a kerdesben nem hangzott el.
es hogy hany hetes vagy
Köszönöm a rengeteg jó választ és tanácsot.
El vetetem . :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!