Házassági válság! Vígasz kellene. Tanácsok?

Tegnapi 18.28 as vagyok.Igen rakd ki szerintem is,most mindenképp TE kell, hogy irányítsd az eseményeket!Rezeljen be,ne tudja hogy te vissza-várod(ha még egyáltalán....)Ha még rendbe hozható(szerintem nem,és nem is érdemel meg ezek után)akkor küzdjön érted,nehogy már azt gondolja hogy te mindig ott leszel B-tervnek!!!azt csak nagyon zárójelben kérdezem/mondom hogy szerintem ilyen viszony után,(+még a nehezítő,rontó tényezők,hogy te kismama vagy ,akit még jobban "megilletne"a tisztelet,szeretet,óvás)visszaállíthatatlannak érzem a bizalmat,ami pedig kulcs(!!!)egy normális párkapcsolathoz!Szóval továbbra is,minden jót,és dönts úgy hogy lehetőséged legyen új boldogságra,hidd el lesz pár nehéz (de büszke)éved,de rád talál!Tudom hogy könnyű beszélni/írni miközben nem velem történik,de talán ettől látom reálisabban a történetet.A férjed minősítésébe nem mennék bele,mert ez rajtad nem segítene,de nem találok olyan pontot a viselkedésében(most sem,hogy bukta van)ami enyhítő körülmény lenne,ezért nem álltatnálak nagyon a békülés reményével!Kívánok sok erőt a továbbiakhoz!

Teljesen igazad van. Kitartás, csak így tovább! Legyen már felnőtt ember, vállalja a tettei következményét. Mégis, mit gondolt? Azt hitte, te majd mosol rá, adsz neki enni, mosolyogva hazavárod, míg ő nap mint nap megcsal??!

Szia. Én vagyok a példázós, aki egy "regényt" írt :) Most olvastam végig amiket azóta írtál, és teljesen egyetértek veled, ne haragudj, de el sem tudom képzelni, hogy milyen "alak" lehet a férjed...nem elég, hogy viszonya van, nem tartja tiszteletben, hogy terhes vagy, és vigyáznod kellene magadra, nem tartja azt sem tiszteletben, hogy neveled a két közös gyermeketeket és lassan a harmadikat is...és hogy minden erőddel próbálod összeszedni magad az ő embertelensége miatt, és gondtalan arcot vágni a gyermekeitek előtt, minden tiszteletem a tied...ahogy már valaki írta, én is szétvertem volna valamit a fején amikor elém állt volna azzal, h viszonya van! És még őt kell sajnálni szerinte??? És még ő panaszkodik neked??? A legnagyobb gerinctelenség, ha a gyáva ember egy kis "gond"miatt máshol keres vigaszt, és annyi bőr nincs a képén, hogy magába szálljon, bocsánatot kérjen, pakolja a cuccait és találja fel magát, persze mellette minden támogatást adjon meg a továbbiakban neked is és a gyerekeknek is!!! Nem tudom elképzelni, hogy az ilyen embernek mi forog a fejében...ha Te hibáztál is volna, akármennyit, akkor is mindent meg lehet és meg kell beszélni, kivéve a megcsalást, amit szerintem soha nem lehet megbocsájtani...és ezen már nagyon semmi megbeszélni való nincs! És még ráadásul be is vallja, hogy azért van még "otthon", mert tart a másik "férjtől"??? Te jó ég...kívülállóként is nehéz ezt megemészteni, el sem tudom képzelni, hogy mit érezhetsz és hogy mennyire fájhat!:( Nagyon sajnállak! De maradj erős, és ne hagyd magad, ne engedd h hülyének nézzen még valaha is az életben, szerintem ennek a kapcsolatnak már nincs jövője! Remélem, h jól fogsz dönteni! Üdv!

Nagyon sajnálom,hogy ilyen helyzetbe kerültél!Sok erőt kívánok és csak a gyerekekre koncentrálj és magadra!