Van olyan nő itt aki nem élvezte/élvezi a terhességet?

Tervezett baba.

Csak azt szeretem a terhességben amikor érzem a babám mozgását, az tényleg nagyon csodálatos érzés. Illetve szerintem nagyon cuki baba pocakom van, legalábbis nekem tetszik (ritkaság, ha bármi is tetszik magamon egyébként). Meg persze az is jó, hogy lesz egy gyerekünk, amit mindig is szerettem volna.

Ezeken kívül, nem jó szerintem a terhesség. 16.Hétig 0-24 hányingerem volt és sokat is hánytam. A fáradtság szinte végig kísér, nekem a 2. Trimeszterben sem volt erőm. Hányinger ugyan csökkent, de bármikor a semmiből simán előfordult a 2. És 3. Trimeszterben is. Kb az elejétől kezdve rettenetesen kínzott a gyomorsav (Ludea csodaszer rá).

Kb a 6-7. Héttől kezdve szarul alszom, miközben mindenki azt mondja most aludj, amíg tudsz, mert, ha megszületik már nem fogsz. Jó vicc. 😅

Kb 36. Héttől kezdve

a létezés is fájdalmas.

Hormonok miatt is egy érzelmi hullámvasút...

Fura dolgokat csinál a testem, örökös kérdés ez most vajon meddig normális?

Vérnyomás ingadozás, egyelőre megúsztam a gyógyszert.

Állandóan menni kell valami vizsgálatra vagy védőnőhöz és már nagyon unalmas.

Mindezeket úgy írom, hogy a baba is nagyon hamar összejött és eddig komolyabb problémánk egyikünknek sem volt, de tény, hogy nem egy wellness pihenés a terhesség. Már nagyon kimerültnek érzem magam.

36+5

Ami a médiában van, csak a csillogás a proliknak.

Mindkét terhességem vészes hányással kezdődött, az egyik 6, a mostani 3 hónapig tartott, mindkét esetben kórházban voltam hetekig.

A fiammal covid időszakban voltam terhes. Emellett fenyegető vetélés is volt, ikernek indult, egyedül maradt, feküdni kellett kb végig. A gyomorsavam az egekben volt, hiába diétáztam és szedtem a gyógyszert. Nem, nem volt hajas baba, ez buta tévhit. A terhesség végét megint kórházban kellett töltenem, nem indult meg az istennek sem, végül aztán 40+5 este hatkor elindult…

Most vagyok 41 hetes a lányommal, a derekam 25 hetes kor óta fáj, hiába a 20 év jógázás és 12 év krav maga. Nem indul csak görcsölök, nem tudok enni, nem tudok aludni hónapok óta. Holnap indítanak, persze ettől is félek, elegem van a várakozásból.

Arról nem is beszélve, hogy én voltam mindenki kedvenc tűpárnája, az első terhesség alatt 3 hetente kellett vérvételre mennem, most is minden hónapban kellett menni. Rettegek a vérvételtől és ájulós is vagyok. Gondolhatod, hogy éhgyomorra, kiszáradva a hányás miatt milyen jó volt vérvételre mászkálni.

Szóval igen, ez TERHESSÉG. Az az áldott állapot, amikor megszülsz végre és hazaengednek.