Van olyan nő itt aki nem élvezte/élvezi a terhességet?

Utalom. Pedig tervezett gyerek, 34 hetes vagyok.

Az elejet vegighanytam, fogytam, semmi nem maradt bennem. Mire elmult, a kombinalt teszt rossz eredmenyt adott, amniocentezis lett a vege. Onnan 2 honap varakozas az eredmenyre, nem tudtam/akartam kotodni a babahoz (beteg babat semmikeppen nem tartottunk volna meg, megbeszeltuk a ferjemmel). Mire megjott az eredmeny -szerencsere negativ lett, egeszseges- 22 hetes voltam. Onnan mar tudtam elvezni, es a masodik trimeszter viszonylag jo volt.

Aztan berobbant a nyar, a harmadik trimeszter, es minden bajom van. Vizesedek, tagul a medencem, faj mindenem. Gyomorsavam fent van, hugyholyagomat allandoan rugkapalja a kislanyom. Zokni, sportcipo egy honapja nem volt a labamon, egyszeruen nem tudom felhuzni. A korhazi vizsgalatok is kikeszitenek, allandoan jarkalni kell, meg varakozni.

Meg a kedvenc, mindenki meg akarja mondani, hogy kellene ereznem magam, mit kellene vagy nem kellene ennem innom, es a tobbi. Meg szerencse, hogy csak egy gyereket akarunk, es tobbet nem kell ezen atmennem. Instant agyverzes.

Nekem az első trimeszter nagyon rossz volt, csak feküdtem gyengén egész nap émelyegve és hánytam. Az borzalmas volt. Majd a második trimesztert szerettem, mert visszanyertem az erőm, nem voltam végre rosszul, energikus voltam. Aztán a harmadik trimeszter meg a szüléshez közeledve kezdett lassan de biztosan egyre kényelmetlenebb lenni. Hosszú autóútat nem volt kényelmes végigülni, de sétálni se tudtam már sokat fájdalom nélkül, szóval az utolsó hetekben semmit nem tudtam csinálni, se menni sehova.

Összességében nem volt rossz élmény, de nem kívánom megismételni.

Összességében szeretem, 1000 éve erre vártam, sajnos nem lesz több. Ki kéne élvezni. 1. trimeszteri rosszullétem egyáltalán nem volt. Volt/van viszont minden más.

Az 1.trimeszter nagyon para volt, hogy megmarad-e, az ügyeleten töltöttem. Utána kiderült, hogy a lepény méhszájon, további szobafogság. A 20.hétre az is a helyére került. De addigra már iszonyú gyomor és nyelőcső égésem volt, és rettenetesen elkezdtem vizesedni, ami azóta is tart, csak rosszabbodik. Nem is értettem, ki találta ki, hogy a 2.timeszter a legjobb. Tuti, pasi volt.😂Nekem az volt a legnehezebb. A hasam már nagyon korán hatalmas lett, minden nap kb.hárman megkérdezik, hogy ikrek-e(nem). A bőröm mindig is gusztustalan volt, az még rosszabbodik. A 3.trimeszterben már csak a GDM lett új, a régebbi nyavalyákat már megszoktam. Viszont a sok "pihengetés" miatt nagyon lemaradtam a lakással, minden nap rettegek, nehogy előbb megszüljek, ettől folyton ideges vagyok. Még mindig minden nap bealszom egyszer napközben, de már nem is remélem, hogy elmúlik. Nagyon hamar elfáradok és utálom, hogy ilyen puhány lettem. Én szuper woman-nek képzeltem magam, tököm se volt felkészülve arra, hogy úgy fogok mozogni, mint egy vemhes lajhár. Ha választani lehetne, ugyanakkor még fél évig szívesen elterheskednék, azért, hogy minden nyugiban kész legyen és egyébként is imádom, ahogy itt ficánkol bennem a kis cukim. Sajna, ehhez képest max. 6hetem van☹️

Tervezett baba (sokat vártunk is rá)

És egy nagyon nehéz szívós terhesség...

Szó szerint terhesség volt...

Vészes hányás,kórház

Folyamatos görcsölés

Marokszámra szedtem a magnéziumot

Pl.Egy bevásárlás után kő keményre keményedett a hasam.. görcsöltem..

Aztán ki derült hogy haránt a baba

Nem fordult be

Itt jött a hidegzuhany hogy ez bizony császár lesz

Ehez jött a derek fájás

Gyengeség érzet kb végig

Vashiány

Nem tudtam aludni a hasamtól csak 8 párnával kb.

Azt se rendesen...

És igen

Ki mondom..

Nem elveztem annyira..

Jaa és a méhlepény mélyen tapadt és véreztem többször

Az ugyeleten már ismertek.(utolsó voltam)