15 éves vagyok és terhes, szüleim nem tudják. Mit tegyek?
válasza:00:40-es vagyok újfent.
15 évesen akkor sem kéne szexuális életet élni. Vita lezárva. Remélem a baba úgy fog felnőni, hogy boldogan gondol vissza a gyermekéveire.
válasza:15 évesen terhes. uhh.
én 14 éves vagyok és el nem tudnám képzelni hogy 9 hónap múlva egy gyermek anyja legyek. előttem még az élet.bulik..stb. amiket gyerek mellett nem nagyon élhetsz már meg. és hogy apa nélkül felnevelni!?..háát. =/
na de te tudod mit teszel.
válasza:16:27es...hát..egyrészről igazad van..másrészről pedig nincs...azért..mégiscsak egy életről beszélünk..ha ő ugy gondolja , kész van erre a feladatra , akkor miért ne ?
én csak sok sikert szeretnék kivánni , és biztos nagyon boldog leszel , a picivel :)
az én gyerekem soha nem fog semmiben hiányt szenvedni, minden tőlem telhetőt meg fogok neki adni! és elfogom mondani az apjának mert joga van tudni de igen valószínű apa nélkül fog felnőni, mert nem fogok 15 évesen összeköltözni egy másik 15 évessel. tudom hogy felelötlenség 15 évesen teherbe esni de ez van megtörtént!
00:40 es: nem kell se a szüleimet se a születendő kisbabámat sajnálni mert semmiben nem fog hiányt szenvedni! a szüleimnek pedig nem teher az unokájuk születése még akkor se ha nem most, hanem 10 évvel későbbre gondolták! ugyhogy légyszives ne sajnálj minket.
az pedig h 15 évesen szexuális életet élek csakis rám tartozik, én döntöm el mikor állok rá készen.
a többieknek jöszi a szép kívánságokat, mindenképp fogok gyakran jelentkezni mert nagyon jól esnek a sorok!!
válasza:Lehet hogy fura , de Én irigyellek :) Okés..h még nagyon fiatal vagy , előtted az élet..de ugy gondolom , anyának lenni az egyik leg csodálatosabb érzés a világon :)
És biztos vagyok benne , hogy ti is nagyon boldogok lesztek , hiszen az anyaság boldogsága , valójában nem korhoz kötött :)
Sok boldogságot neked a picurhoz , és ne törődj azokkal , akik beléd kötnek , van aki ezt nem tudja megérteni...
/pl 00:40es , akinek semmi köze hozzá h mikortól él szexuális életet :O /
válasza:Az, hogy a gyerek miben fog hiányt szenvedni, nem tudhatod, csak akkor, ha majd ős is 15 éves lesz és jól a fejedhez vágja:))
Viccet félretéve, max. a szándék lesz meg, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben, de hogy ő hogyan fogja ezt megélni, azt nem tudhatja senki.
Később azért biztosan szembe kell néznie azzal, hogy 15 év van közte meg az anyukája között, inkább ara készülj, hogy ezt elmagyarézd majd neki, mikor ő is 15 lesz.
én most vagyok 32, és az elsőt várom napokon belül, 15 évesen még Vavyan Fable-regényeket olvastam és kommandós akartam lenni (meg elég sok más is) de szerencsére megtaláltam azt a szakmát amit nagyon szeretek munkámként.
A férjem az eü-ben dolgozik (én is), ezáltal nem tartunk a szüléstől (talán a korunkból is adódik ez), de én valahogy nem tudom elképzelni a 15 éves önmagam terhesen - annyit változik az ember bizonyos dolgok hatására, akár egy év alatt is (egyszerűen a tapasztalat miatt) hogy ma már gyökeresen mást gondolok dolgokról, mint akkor.
Pont a tapasztalatlanság miatt (nem a szülésre, hanem az életre gondolok) lesz ez neked nehéz, mert még ott az iskola, oda kell koncentrálni, ahelyett, hogy teljes erőből a babára tudnál figyelni a terhesség alatt (munka mellett azért könnyebb).
ami pedig a szülés utáni időszakot illeti, fél éves koráig a megfelelő immunrendszer miatt nagyon kellene erőltetni a szoptatást, akár napi nyolcszor is, igény szerint, főleg az elején, emellett a suli nem kivitelezhető.
és ez nem csupán azon múlik, hogy mennyire "anyás", bár igaz, lepasszolható, felnevelhetik a nagyszülők is, de az mégsem ugyanaz... a szoptatás olyan lelki és testi kötelék, amit nem pótolhat cumisüveg, még ha anyatej is van benne. És később nem pótolható semmivel.
Ha van a lakóhelyedhez közel szülésfelkészítő tanfolyam, akkor nagyon ajánlom, ha nincs, akkor is keress fel egy bababarát szülészetet, ott mindenről tájékoztatnak, hogy tényleg meg tudd adni ami kell annak a babának, és ne csak a nagyszülei tájékoztatása alapján (15 éve még sok minden más volt, mint ma.)
szaia! fogok tanfolyamra járni, mert van időm délutánonként. köszi a válaszod, teljesen igazad van, hogy fiatal vagyok ehhez, de most már nem tudok mit csinálni:( ez van és ezt a helyzetet kell feldolgoznom, elfogadnom, megoldanom. már feldolgoztam, elfogadtam. azt hogy megoldottam, majd csak akkor mondhatom el magamról, amikor rendes, tisztességes felnőtt lesz a születendő kisbabámból. nem mondom hogy visszafordítanám az időt, mert hazudnék. nem terveztem, de most már teljesen hatalmába kerített a leendő anyaság. örülök, neki és alig várom hogy megszülessen. nehéz lesz, de ez nem csak nekem nehéz. ez neked is ugyanugy nehéz az első babánál. ami a tanulást illeti, nem fogom feladni azokat. kitűnő tanuló vagyok, ez volt szerintem életem első, igazán 'nagy' hibája. szüleim segíteni fognak, de nem ők fogják felnevelni. és igen, nem fogom majd tudni szoptatni napi nyolcszor, de amennyi majd sikerül, annyi sikerül. túl fogja élni, semmi baja nem lesz. és mint mondtam már, amit csak tudok megadok majd neki.
apja nem nagyon lesz, mert elmondtam az exbarátomnak, aki hallani sem akar róla és abortuszra bíztat. persze ez nem fog megtörténni. mert én máris szeretem őt.
neked pedig utolsó válaszoló, sok sikert a szüléshez, sok boldogságot és sok babázást kívánok! bárcsak én is már ott tartanék...:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!