17 éves lány vagyok, teherbe estem! Mit tegyek? Szülőknek hogyan mondjam el? És az apjának?

nézd én voltam aki leszólt amiért büszke vagy erre :

mivel idősebb vagyok elmondhatom 17 évesen én is a világ urának hittem magam(ki nem),de SOHA nem gondoltam volna, hogy így ellátnám a gyerekem(már ha teherbe estem volna), mert segítettem a testvérem nevelésében és ezért nem éltem rózsaszín képzeletvilágban. Babát nevelni munka mellett pokoli nehéz és édesanyám diplomával, 2 műszakban dolgozott, hogy el tudjon minket látni és még így is segítségre volt szüksége, de a pénz bőven nem elég, mellette nevelni is kell a gyereket, ami időt igényel és nem elég ha messziről tanulsz és nagyiék majd nevelik, persze ha elviseled, hogy cserébe a szüleidhez fog kötődni és nem hozzád, akkor semmi gond.

Ám a gyereknevelés közel sem olyan egyszerű mint ahogy leírod és ez a naivitás ijesztő, ijesztő belegondolni, hogy ilyen naív ember is szülhet és csak remélem, hogy tényleg véghez viszed amiket leírtál,de az élettapasztalatom azt súgja, ez nem így lesz. Nem mondom hogy nem fogod megoldani vagy hogy nem leszel boldog,de könnyen lehet, hogy taccsra vágod a tanulmányaidat és teljesen más utad lesz, ahol akár a szüleid sem tudnak majd támogatni és egy gyártósorban melózhatsz napestig. Még én sem tudom mit hoz a holnap és lesz-e mindig munkám(hisz bármikor bekövetkezhet hogy meghal az ember párja stb.)

Arról nem is beszélve, hogy pofátlan dolog arra büszkének lenni, hogy felcsináltak(szülni a tehén is tud) és a szüleid fognak pénzelni, ebben nincs semmi felnőtt dolog, sem önállóság csak tátod a szádat mint egy madárfióka, hisz anya-apa mindent megold...

Akkor legyél büszke ha önerőből nevelsz egy gyereket, tanulsz mellette és minimum diákmelóval állod a rezsi egy részét,de így hogy csak azért vállalod be mert úgyis mindent a feneked alá tesznek elég önző hozzáállás, az végképp fárasztó, hogy a veled egykorú, tapasztalatlan barátnőd támogat valamiben, amiről halvány lila dunsztja sincs, hisz nem szült és sosem élt külön a szülőktől. Inkább olyasvalakire hallgass aki már megélt dolgokat és nem a szintén rózsaszín buborék világban élt barátnődre, aki csak azért támogat mert valszeg jó barátnő akar lenni...

Jaj drága virágszál, először járd ki a sulit meg figyelj oda biosz órán, mielőtt te akarsz kemény 17 évesen kioktatni arról mást arról, hogy mi is az az embrió.

Nem, egy embrió még oly távol áll az embertől, mint innen Kína, semmilyen életben maradáshoz szükséges szerve nincs kifejlődve, nem érez még fájdalmat, nem fogja fel, hogy egyáltalán létezik, a nő méhén kívül életképtelen, azonnal meghalna, nem képes magától lélegezni és még sorolhatnám a listát. Tehát nem, az abortálása nem gyilkosság. Főleg, hogy a gyilkosság feltétele az élve születés, valamit ami meg sem született pedig nem lehet megölni.

"és felelősségteljesen gondolkodni"

Felelősségteljesen??:D:D Vedd már észre, hogy te a szüleid pénzével akarsz "felelősségteljesen" gondolkodni és gyereket szülni! Neked magadnak a pucér seggeden kívül nem sok egyebed van 17 évesen, amiből gyereket tudnál nevelni, tehát legalább ne add elő itt magad, hogy te mekkora felelősségteljes ember vagy, mikor még védekezni is képtelenek voltatok normálisan. Segítséget kérni és 100%-ig anyámék nyakára és pénzére szülni két teljesen külön dolog, ne keverd a szezont a fazonnal!

"Egy felnőtt fejjel szülő anyuka és utólag mindig bevallja, hogy a nagyszülők segítsége és támogatása nélkül sehol sem lenne"

Hogy mi van?? Normális, értelmes felnőtt ember eleve úgy szül gyereket, hogy van annak a gyereknek egy apja, akivel közösen vállalják őt, továbbá van külön (legyen az saját, legyen az bérelt) otthonuk, van munkahelyük és bevételük és ketten el is tudják tartani azt a gyereket. Legalábbis hál'istennek a környezetemben minden felelősségteljes ember így vállal gyereket, nem anyuéknak szüli, hanem magának és a párjának.

kerdezo, en is pszichologiat tanulok, te is azt akarsz. nem olyan konnyu az, plane gyerek mellett erre szamits. nem fogsz tudni bulizni, szorakozni ismerkedni a szaktarsaiddal, a tanarok nem feltetlenul lesznek arra vevok, hogy te a gyerekedre hivatkozva nem tudsz valamit megcsinalni, vizsgaidoszakban napi 8-10 ora tanulas, randizni valoszinu senki nem fog akarni veled mivel gyereked van.

en az egyetem mellett egy kiskutyat nem merek bevallalni, nem hogy gyereket, de a dontest te kell meghoznod, csak ne donts elhamarkodottan. sok sikert az eletedhez, remelem ugy alakul ahogy szeretned.

Nagyon szánalmas és egyben dühítő is,hogy egyesek ennyire unatkoznak ebben az időszakban, mint a kedves kérdező.

Én csak azért tévedtem ide,mert ennyi hozzászólást még nem láttam poszt alatt.

Vannak és lesznek viszont valódi 17 és hasonló korúak, akik feljönnek majd ide segítséget kérni,mert valóban teherbe estek és pont az olyanok miatt, mint a kedves mesélő, nem kapnak majd érdemleges segítséget.

Egyrészt,már a kérdés is úgy van megfogalmazva,hogy vitaindító legyen. Adott a kétségbeesett 17 éves (papíron hamarosan már nem gyerek de még nagyon nem felnőtt,tökéletes kamuéletkor a kamusztori feszültségemeléséhez). Vajon hogy dönt majd ez a felnőttkor küszöbén álló hősnő?

A kérdés középpontjában nem a “terhes vagyok,most mi lesz?” dilemma áll,hiszen azt hamar lezavarta a kérdező. Itt sokkal inkább a jóléttel,jó anyagi helyzettel való kérkedés kap teret. Ami önmagában is egy topic lehetne de így kap egy keretet,amibe belehelyezhető és még előnyként is szolgál,hiszen, ahogy egy korábbi hozzászóló is írta (akiről simán hiszem, hogy a kérdező ) a szegények nem értik meg ,hogy nekik gazdagoknak nem nehéz eltartani egy babát. (facepalm)

Első lehetőség,hogy a mesélőnk tényleg gazdag és valamiért itt akarja tudtára adni a gyakori népének egy ilyen gáz sztorival, vagy szeretné gazdagnak hinni magát és ugyancsak egy ilyen szánalmas sztorit kreál unalmában.

Már az is nevetséges,hogy pont a gyakorira jár fel féloránként,hogy beszámoljon a tökéletes életében bekövetkezett tökéletlenségről,ami végül újra tökéletes harmóniában végződik,hogyan másképp.

Pont a túlrészletezett sztori az, ami nem valóságos. Túlzottan érdeklik az itteni vélemények,hiszen időt szán rá, hogy válaszaiban megszámozza a hozzászólókat és visszaírjon nekik,reflektálva a megjegyzésükre.

Tényleg nem értem ennek mi értelme,de úgyis jön mindjárt megint egy novellával és megcáfol,mint az előttem lévő többi értelmes hozzászólót is,akik szerint ideje elfoglalnia magát hasznosabb dolgokkal,mint ez a történet.