Normális, hogy úgy érzem, ezt sosem fogom tudni megbocsájtani az apámnak? Vagy majd idővel elmúlik?
25 éves vagyok, 11 hetes terhes.
Nem terveztem soha gyereket, többet között azért, mert 19 éves koromban közölték, hogy szinte lehetetlen, hogy babám legyen. Akkor ezt elfogadtam, mert 18-19 évesen az ember jobb esetben nem babázni szeretne...
Elvégeztem két egyetemet, tanultam külföldön, 3 nyelvet beszélek a magyaron kívül, szóval nem unatkoztam soha.
Másfél éve dolgozom is, de a családom által van saját autóm, lakásom (hitel nélkül minden).
Újra közelebbi kapcsolatba kerültem a kamaszkori barátommal (előtte 3 évig nem is beszéltünk) és terhes lettem. Úgy voltam vele, hogy a baba akkor is marad, ha ő nem vállalja, mert ez a terhesség az én esetemben egy kisebb csoda... De ő is szeretné, neki is megfelelő az anyagi helyzete, szóval nem azért akarja, mert így nem kéne dolgoznia, vagy bármi.
Múlt héten elmondtam a szüleimnek és anya nagyon örült, de apa elkezdett fenyegetni, hogyha megtartom a babát, akkor ne számítsak mostantól rá semmiben, ne is keressem és hogy életében nem csalódott még ekkorát senkiben. Meg hogy nem azért taníttattak és törődtek velem, hogy huszonévesen terhes legyek. Azóta nem beszéltünk, vasárnap is kihagytam a családi vacsorát (minden héten szokott lenni).
Anya azt mondja, hogy hagyjam, úgyis megbékél idővel, de szerintem ebben a helyzetben nincs sok joga megsértődni. Nem 18 éves vagyok, aki egy érettségivel vállal gyereket. A barátom 28 éves, én 26 leszek, mire megszületik a baba. Szerintem ez nem olyan "extrém" kor a babázáshoz, pld. anyukám 20 éves volt, mikor megszülettem.
Hát ha az egész családom utazik, akkor nem szívesen maradnék itthon azért, mert "élvezem a függetlenséget".
Eddig még sosem volt ilyen, hogy ezzel zsarolt volna, ezért nem is gondoltam, hogy ez lesz.
Ez pszichologia, az o szemeben o a "mentorod", az eltartod, a partfogod, ahogy tetszik. A kez ami enni ad magyarul. O ugy van berendezkedve hogy mivel neked megfelel ez az elet ezert joga van iranyitani es beleszolni. Nem jogos, de hagytad hogy igy legyen. Most nehezebb szabadulni. Leulsz es elmondod hogy felnottel, anya leszel, innentol legyetek egyenranguak, ne tartsanak ki de fogadjak el hogy levalsz roluk.
Ne aggodj, az ilyen tipusu szulok merge elszall es egy even belul designer babakocsiban tolod a babat a csaladi Kanari-szigeteki nyaralason ;)
Ömm, izé. Nem sűrűn írok ilyet, de ez a fószer konkrétan nem normális. Mindenfelé arról cikkeznek, hogy egyre később vállalnak gyereket a nők, és ez mennyi különféle oldalról nézve milyen rossz. A 25 év egy teljesen jó életkor gyerekvállaláshoz. Sőt. Nem mellesleg anyukád hány éves is volt, amikor megszülettél? Csak kíváncsiságból.
Na meg még egy apróság, ami mellett nem nagyon lehet elmenni. Van a hasadban egy kis élet. Aki a te gyereked, és az ő unokája. És konkrétan azt _követeli_ tőled, hogy öld meg a saját gyereked, hogy öld meg az unokáját. Mert erről van szó. A halálát követeli. A saját unokájának. A lánya gyerekének.
Lehet, hogy megbékél, de a helyedben én soha nem békélnék meg vele. Ez nem az a szint, amikor ugyan valakinek eldurrant az agya, és csinált valami rosszat. Amikor jól megbántotta a másikat valamivel, vagy elcseszett valamit, de mindegy, majd megbocsátunk. Ismételten: meg akarja öletni a te gyerekedet. Bőven túlvan mindenen, ami normális, és amit csak úgy el lehet felejteni. Nem hiszem, hogy valaha szeretnék ilyen emberrel akár csak futólag is kommunikálni valaha is többet. Döbbenetes...
Megmondom neked, mi apukád baja. Azt szerette volna, ha a kicsi lánya először fehér ruhában oltár elé áll, és nem szül házasságon kívül. Ez ma már maradi felfogásnak tűnhet, de az én szüleim is ilyenek, ez van.
Valószínűleg segítene egy gyors eljegyzés és esküvő, de simán el tudom képzelni, hogy még azt is szégyellné, hogy "nagy hassal" esküszöl. Nem lehet tudni.
de szerintem ez a problémája, nem az, hogy 25 éves vagy.
@18: ez könnyen lehet, de akkor is... ezek szerint ezt a problémát fontosabbnak érzi, mint az unokája életét? Ez előrébb van, és fontosabb, mint a kislányának a kisbabája? Most komolyan? Nem, ez egyszerűen nem megy a fejembe, és nem nagyon lehetne meggyőzni, hogy ez egy normális dolog, és akkor írtó finoman és visszafogottan fogalmazok - nyílván szegény kérdezőnek a legkevésbé sem kell, hogy egy random kommentelő rondákat írjon.
(Ezúton is elnézést kérnék a kérdezőtől, ha bárhol túl erősen fogalmaztam volna, de ez... ez egyszerűen túl van az én felfogóképességem határán, és nem vagyok képes befogadni.)
A szüleimnek nincsenek ilyen nézetei, hogy előbb esküvő, utána baba. Egyáltalán nem "maradiak", vagy hagyománytisztelők.
Gyors házasságot nem akarok, mert ha egyszer lesz esküvőm, akkor egy igazi álomesküvőt szeretnék, Bazilikával, több száz vendéggel, gyönyörű ruhákkal. És májusi esküvőt szeretnék, nem terhes hassal.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!