Ti mit tennétek, tanácsolnátok ebben a helyzetben?
A minap futottam bele a következő történetbe, szerintem nagyon nehéz jó döntést hozni...
Adott egy család, második gyermekük fogant meg, tervezetten. Anyuka a két évessel van otthon GYES-en. Apuka sokat dolgozik, mint családfenntartó, előfordul, hogy napokig nincs otthon. Külső segítség nincs.
A terhességről pár hetesen kiderül, hogy veszélyeztetett, hematóma miatt. Az anyának be kell feküdnie a kórházba, meghatározatlan időre, de ha ki is engedik, feküdnie kell.
Az anya a terhesség megszakítása mellett döntött, a már meglévő gyermeke érdekében, hogy őt el tudja látni. (Az orvosok szerint a hematóma ellenére megmaradt volna, ha az orvosi utasításokat betartja.)
#48-asnak nagyon igaza van.én is teljesen ki vagyok akadva azokon a válaszolókon,akik a munkatársak szivatasát emlegetik..
Egyszerűen elképesztő,tehát csak a problémamentes ember,gyerek,terhesség jöhet,mert különben"gutaütést"kap,ha esetleg a munkatársat érintik ezek a problémák:-o
Szép egy felfogás,gondolom ha a kollégái esetleg táppénzre,ne adj isten gyermekápolasi táppénzre mennek,akkor is megüti a guta..
Hát pedig az élet ilyen ,vannak megoldandó problémák...és mindenki szorulhat egyszer mások jóindulatára.
....ja, és amíg el nem felejtem "bunkó #33-nak üzenem" #48-nak, hogy szerencsére nem kötelező a megszületett embert és az embriót egyenértékűnek kezelni, ha esetleg feltűnt már volna, a magyar jog sem teszi azt. (biztos az is "bunkó":))) - szerintem meg egy élő ember érdeke előrébb való egy embrióénál... ennyi a megfejtés.
Szóval de, ebben a helyzetben szerintem maximálisan jól döntött a Kérdező ismerőse és annak párja, nem volt olyan önző, hogy a saját embrióját mindenki más érdeke fölé helyezze...
#53 De hát nem érted???? Hisz ő is a gyerekük és minden sutba kéne vágni..... Szerintük ez lenne a normális.
Nos üzenem nektek..majd ha ti lesztek ebben a helyzetben, akkor azt csináltok amit akartok.
Azért pár dolgot célszerű tisztázni, mert sokan olyan könnyen vagdalkoznak, hogy mindent meg lehet oldani, és a világ igazodjon hozzánk...
Azért egy nyári szabadság és egy év közben kivett, váratlan szabi NEM ugyanaz a kategória, jogilag sem! Eleve a munkavállaló csak az éves szabadsága egy részével rendelkezik, hogy mikor szeretné kivenni.
Szerintem a mai magyar viszonyok között egyáltalán nem szokatlan az, hogy egy lényegében egykeresős család esetében nem akarják kockára tenni a család megélhetését!
Mert persze, mondhatja azt apuka, hogy mindent félretol, és itt most nem a munkatársakról van szó, hanem a munkáltatóról, aki nem igazán szokta elnézni, ha a munkavállalója váratlanul hetekre elmegy szabadságra!
Szerintem pont ez lenne az óriási felelőtlenség, mert persze, lehet azt mondani, hogy az embrió élete mindennél fontosabb, de ha aztán az egész család ott áll jövedelem nélkül, akkor azért már nem biztos, hogy jó ötletnek fogják tartani...
Ami pedig a "bízzuk a természetre" dolgot illeti... néhány évvel ezelőtt volt egy spontán vetélésem. Elkezdtem vérezni, a dokik azt mondták, várjunk, mi lesz belőle. Utólag már nem tudni, pontosan mitől, de egészen biztosan a vetéléssel összefüggésben súlyos fertőzésem alakult ki, a következő hónapokat erős gyulladáscsökkentőkkel és fájdalomcsillapítókkal tudtam átvészelni, háromszor műtöttek meg. A harmadik műtétnél kiderült, hogy nagyon kevés választott el a hashártyagyulladástól.
Én bizony nem kockáztatnék ilyen esetben, hogy "hátha elvetélek, lesz, ami lesz", mert akkor majdnem belehaltam a vetélés szövődményeibe.
De persze mindenki maga dönt a saját életéről... ha valaki szívesen teszi kockára a család jövedelmét, a saját egészségét, életét egy még meg nem született embrió miatt, ám tegye... én nem tenném.
Kérdező (#55) szerintem se gondolkodik ép ésszel az, aki per "bízzuk a természetre" alapon annak akar esélyt adni, hogy a nő akkor legyen rosszul, amikor otthon van egyedül egy csecsemővel. Ezért is gondolom azt, hogy az ilyen tanácsok mögött zömmel vallási meggyőződés lapul, nem egyéb.
(és hát a vallás szigorú magánügy, más vallásáért, általa vélt isten akaratáért meg végképp nem vagyok hajlandó szívni - egy mozdulatnyit se)
# 56: Pontosan erről van szó. Amióta megszületett a gyermekem, a legnagyobb félelmem az, hogy akkor történik velem valami, amikor egyedül vagyok vele otthon! Pedig nekem még segítségem is van, de mi van, ha az éjszaka közepén kerülök kórházba (volt már rá példa!), vagy akár napközben leszek rosszul, mondjuk mentőt kell hívni, hova teszem hirtelen a gyereket...
Természetesen bármikor előfordulhat ilyesmi, nem terhesen is, de ha egy mód van rá, nem vívom ki magam ellen a sorsot, és legalább azt igyekszem elkerülni, ami elkerülhető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!