Ha a 20 hetes uh-n kiderülne, hogy magzatodnak a kezén és a lábán csak 1-1 ujj van, megtartanád?

Nem szeretnélek semmire sem rábeszélni, hiszen ez a Te életed. Csak szeretném elmondani neked azokat a gondolatokat, amelyek hátha egy kicsit megkönnyítik a döntésedet.Tudom, hogy nagyon nehéz most belegondolnotok, hogy milyen jövője lesz annak a kis csöppségnek, akit majd úgy szerettek és a széltől is óvnátok és most attól is féltek, hogy boldogtalan lesz, szenvedni fog , hogyan fog majd boldogulni...stb. Ez az egészséges gyermekeknél is így van és azt gondoljuk, hogy a betegséggel, fogyatékkal született gyermeknek pedig még nehezebb lesz ebben a már amúgy is cudar világban. De ami folyton itt motoszkál a fejemben az az, hogy : minden gyermeknek oka van a leszületésre és okkal választja ki magának azokat az embereket, akik a szülei lesznek. De van még valami, amit csak sokkal később tudunk és tapasztalunk meg . Még pedig az, hogy a gyermekek sokkal erősebbek nálunk felnőtteknél. Én szeretnék még felőled hallani, ha nem gond kérlek adj majd hírt magadról, hogy hogyan döntöttél :)

És mi az, ami a leginkább aggaszt? Sebésszel, plasztikai sebésszel nem tudtok addig beszélni? Férjed milyen véleményen van? És Te hogy érzed? Tudnád őt szeretni?

Jajj de örülök, kitartást nektek. Hidd el mikor már ott lesz veletek rájöttök, ez nem is olyan nagy probléma, hisz egészséges, boldog életet tud élni. Szorítottam nektek. Majd írj ha megszületik a pici lány.

Szebbé tettétek ezt a vasárnap estét nekem! Az isten áldjon benneteket, kivánom neketek a legjobbakat! :-):-)

Drága baba..sok boldogságot és szerencsét nektek!