Hogy tegyem túl rajta magam? Nagyon megvisel.

Ti most komolyan rá akarjátok beszélni,hogy tartsa meg a babát??Hát normálisak vagytok?Írta hogy egy gyerekkel is alig jönnek ki a hónap végén!!Akkor mi lesz kettővel??

Vagy majd ti küldtök neki pénzt kajára,gyógyszerre ,tápszerre,ruhára,cipőre,ajándékokra...

Befizetitek a számlákat?A fűtést,a gázt, a villanyt...

Most komolyan azt akarjátok,hogy még egy gyerek nélkülözzön???

Kérdező, édesanyádékkal, párod szüleivel beszéltetek már? Ha 4-5 év múlva újra szülnél, akkor csak akad valami reményetek az anyagi nehézségekből való kilábalásra! Ez a baba nem tehet róla, hogy éppen most fogant, ő is ugyanúgy a tiétek, mint a pici lány.

Ilyen helyzetben már tökéletesen mindegy, védekeztetek-e, vagy sem. Ha igen, hatékonyan, vagy nem. Most előre kell nézni. El kellene menni az önkormányzatba, és érdeklődni, milyen lehetőségeitek vannak. Fel lehet keresni az egyházakat is. Segítenek. Bevezetik hamarosan a rugalmas gyest, gyedet, ami azt jelenti, hamarabb is újra munkába állhatsz, és a juttatást továbbra is folyósítják neked. A kicsi(ke)t bölcsibe adhatod, és a fizetés mellett gyedet és gyest is kapnál. Nem kellene éveket várni arra, hogy egyenesbe jöjjetek.

Azt kérdezed, hogy lehet túlélni? Nos, nekem személyes tapasztalatom nincsen ugyan, de sok asszony történetét ismerem, és így azt mondhatom: alig. Érzelmileg megrázkódtatás - pláne, ha szeretnéd is a babát -, de ez idővel mérséklődik valamit. Egyvalami azonban életfogytiglan elkísér: ez pedig annak a megmásíthatatlan és biztos tudata, amit a gyermekeddel tettél. Egy esetleges abortusz után többé nem leszel ugyanaz az ember, aki ma vagy. Fogd meg a férjed kezét, és együtt vegyetek számba minden lehetőséget, beleértve a mielőbbi munkába állásodat is. Gyakorlatilag minden megoldható, de egy halott gyermek feltámasztása biztosan lehetetlen.

Attól még, utolsó, hogy 5 kérdőjelet, meg 13 felkiáltójelet írsz minden mondatod végére, még nem lesz igazad. És igen, aki más véleményen van, az IS normális. Igen. Természetesen senki nem azt kívánja, hogy akár egy gyermek is nélkülözzön. Azt viszont szívből igen, hogy éljen. És ha már ennyi mindent kértél számos az ellentáboron, hadd kérdezzek én is: te majd fogod a kezét a kérdezőnek, amikor kínjában mindent megadna, ha visszafordíthatná az idő kerekét? Felszárítod a könnyeit? Meg nem történtté tudod tenni, hogy megölette a saját gyermekét? Vele együtt cipeled a lelki terhét, ami embertelenül nehéz?

Lehet, hogy mi egy életnek örülünk, de ha te ellenvéleményen vagy, akkor te egy ártatlan gyermek halálának?

Felesleges is ezen vitatkozni!

Hisz ők már hoztak egy döntést!Egy jó döntést!

Használták az agyukat,és az abortusz mellett döntöttek.

Okos döntés volt!

Kedves kérdező!

ne fogalkozz azzal, hogy ki mit mond, az a helyes ahogy ti döntyetek, ez a ti életetek, és senki de senki nem szólhat bele. Persze az érthető, hogy két tabor született, és mindenki megírta velem együtt a véleményét, de azt nem értem hogy mi jogon ítélkeznek az emberek mások felett.

Sok erőt és kitartást kívánok neked! Meglátod minden jóra fog fordulni!