Szerintetek fogom még valaha kívánni ezek után?
Védekezés mellett lettem terhes, úgy tűnik, h sikerült beleesnem abba a nagyon pici százalékba. Sose gondoltam volna, h felelősségteljes védekezés mellett ez velem is megtörténhet! Én végülis örültem neki, a korban is bőven benne vagyunk, de a párom nem akarta még a babát, sok vita és sírások után úgy döntöttünk(inkább döntött helyettem is), h elvetetjük a babát. Most pénteken lesz a műtét. Eddig a kapcsolatunk szuperül működött, februárban költöztünk össze. Én meg voltam győződve arról, h életem párjára találtam. Azt mondta, h lelkileg lesz a támaszom, mindent megtesz, h nekem könnyebb legyen, szabit vesz ki, amikor szükségem van rá, ilyen szempontból nagyon odaadó és türelmes, éppenséggel, csak a szerelmünk gyümölcsére nincs szüksége. Szeretne közös gyermekeket, csak évekkel később. Abban igaza van, h jobb lenne teljesen rendeznünk a körülményeket, de szerintem így is megoldhattuk volna.
Ami a lényeg, h 3 hete nem volt szex közöttünk, képtelen vagyok rá, egyből sírnom kell, amikor közeledik hozzám. Egyelőre nem is tudom elképzelni, h úgy szeretkezzek vele, h ne lebegjen ez az esemény előttem. Azt mondja,h addig vár rám, ameddig nekem szükségem van rá, de ezt nehezen hiszem el, amikor fontos volt számára mindig is a szex. Műtét után, ugye újabb 6 szexmentes hét következik.
Sajnálnám, ha emiatt az egész miatt a kukában landolna a lassan 3 éves kapcsolatunk. Szerintetek az idő begyógyítja a sebeket? Tudok még úgy gondolni rá, mint ezek előtt?
A döntés végleges, ezzel kapcsolatos válaszokat egyáltalán nem kérek és ítélkezést sem! Elég szégyenérzet van bennem anélkül is. A kérdésem kizárólag arra irányul, h a kapcsolatunkban ezt a traumát az idő kicsit feledteti-e???
Volt-e ezzel kapcsolatban valakinek személyes tapasztalata?
Köszönöm a válaszokat!
“Ha számodra most csak az anyagiak amik miatt nem tartanád meg egyedul a gyereket ez ne legyen akadály.”
Ez komoly? És te fogod a csekkeket befizetni neki, pelenkát, gyógyszert, enni inni valót vennik? Bármilyen furcsa de mindenki pénzből él, és az aztán nagyon felelősségteljes gondolkodás, hogy majd csak lesz valahogy....könnyű más f@ val verni a csalánt
Komolyan milyen ember áll neki egy vadidegennek szó szerint könyörögni, hogy tartson meg egy embriót, amiről világosan leírta, hogy NEM FOGJA és nem erre irányult a kérdés.🤦🏻♀️🤦🏻♀️
Aki meg egy abortálást egy lapon emleget már megszületett emberek lelövéssel, az valószínűleg hiányzott észosztáskor, na meg biológia óra közelében sem járhatott. Egy lapon sem lehet említeni a kettőt, lévén hogy az egyiknél egy fejletlen, nő testén kívül életképtelen, fájdalmat nem érző embrióról van szó, amit abortálnak (!!) és nem megölnek, míg a másiknál egy már önmagától pl lélegezni képes (ami egyébként életfeltétel), fájdalmat érző embert ölnek meg.. Félelmetes az emberi butaság és tudatlanság.
Ha nem mutatod ki az érzéseidet felé, hogy hogyan érzel akkor, honnan tudná hogy szenvedsz?
Nálunk 25 év után csúszott be, a férjem teljesen kiakadt, hogy nem akar 4. gyereket, elválik stb stb mondtam nem tök mindegy, ha elvetetem, mert rákényszerít akkor én hányom telibe. Lenyugodott, de sajnos így is ab lett, mert beteg lett volna a lányunk. 6 hónapja volt a műtét még most sem tudtam magam túl tenni. Nekem annyival jobb, hogy itt a 2 évesem, a nagyok is dehát őket már nem kaphatom ölbe😁
74.vagyok
Ez a kapcsolat kuka, ha nem látja vagy leszarja a szenvedésed mit vársz?
Túl leszel a műtéten és lassan koccol is, csak most tesz meg mindent, hogy nehogy megtartsd a gyereket,mert ha ilyen csupa szív ezt nem erőltetné rád.
#74, nem vagy te egy pöttyet önző? Mért előre valóbb a te szenvedésed egy 15 perces nőgyógyászati kisműtét kapcsán, mint a férjedé egy nem kívánt terhesség és gyerek kapcsán évtizedekig folyamatosan??? Miért kell mindig az anyáknak győzni, tönkretéve a férfiakat? Pl:
Kérdező, az exem nekem is a nyakamra szülte az általam nem kívánt gyereket. A dologból természetesen a családi pokol lett, majd ex lett. A vicc az, hogy én sok mindent elfogadok attól, akit szeretek, de hogy egy fejletlen embriót elém pakoljon, nos azt senkitől... az olyan szintű megalázás és embertelenség, amire nem létezik bocsánat. Úgyhogy nálunk fordított volt a felállás, nekem nem volt kedvem utána a szexhez...
A mostani párommal én is 30-as éveimben jöttem össze, ő biztosan nem tenne ellenem ilyesmit, mert Ő tényleg engem szeret, neki én vagyok a fontos, és nem egy tőlem származó kicsibaba...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!