Szerintetek fogom még valaha kívánni ezek után?
Védekezés mellett lettem terhes, úgy tűnik, h sikerült beleesnem abba a nagyon pici százalékba. Sose gondoltam volna, h felelősségteljes védekezés mellett ez velem is megtörténhet! Én végülis örültem neki, a korban is bőven benne vagyunk, de a párom nem akarta még a babát, sok vita és sírások után úgy döntöttünk(inkább döntött helyettem is), h elvetetjük a babát. Most pénteken lesz a műtét. Eddig a kapcsolatunk szuperül működött, februárban költöztünk össze. Én meg voltam győződve arról, h életem párjára találtam. Azt mondta, h lelkileg lesz a támaszom, mindent megtesz, h nekem könnyebb legyen, szabit vesz ki, amikor szükségem van rá, ilyen szempontból nagyon odaadó és türelmes, éppenséggel, csak a szerelmünk gyümölcsére nincs szüksége. Szeretne közös gyermekeket, csak évekkel később. Abban igaza van, h jobb lenne teljesen rendeznünk a körülményeket, de szerintem így is megoldhattuk volna.
Ami a lényeg, h 3 hete nem volt szex közöttünk, képtelen vagyok rá, egyből sírnom kell, amikor közeledik hozzám. Egyelőre nem is tudom elképzelni, h úgy szeretkezzek vele, h ne lebegjen ez az esemény előttem. Azt mondja,h addig vár rám, ameddig nekem szükségem van rá, de ezt nehezen hiszem el, amikor fontos volt számára mindig is a szex. Műtét után, ugye újabb 6 szexmentes hét következik.
Sajnálnám, ha emiatt az egész miatt a kukában landolna a lassan 3 éves kapcsolatunk. Szerintetek az idő begyógyítja a sebeket? Tudok még úgy gondolni rá, mint ezek előtt?
A döntés végleges, ezzel kapcsolatos válaszokat egyáltalán nem kérek és ítélkezést sem! Elég szégyenérzet van bennem anélkül is. A kérdésem kizárólag arra irányul, h a kapcsolatunkban ezt a traumát az idő kicsit feledteti-e???
Volt-e ezzel kapcsolatban valakinek személyes tapasztalata?
Köszönöm a válaszokat!
Nekem volt abortuszom fiatalon es egyaltalan nem viselt meg, de en NEM akartam megtartani. Nalunk forditva volt a parom akarta de tenyleg mi fiatalok voltunk hulyeseg lett volna most van egy babank es a ferjem valoszinuleg nem keresne igy ha anno megtartottuk volna (talan egyutt se lennenk)
De ha nem akarja megtartani nem eroltetheted ra. Ez ket ember dontese. Foleg ilyen szituban hogy teged szeret es nem akar elvesziteni lehet hogy igaba hajtaba a fejet akkor meg te utalnad magad hogy raeroltetted.
Miert nem tudsz vele szexelhi egyebkent? Nekem ez a resz nem vilagos. A babat siratod vagy a mutettol felsz?
Szerintem menthetetlenek az olyan kapcsolatok, ahol ilyen dologban nincs egyetértés. Soha nem fogod tudni neki megbocsátani.
Egyet azértkérdezz meg tőle, ha ennyire biztos, hogy tőled akar gyereket: mi van, ha evekkel később már nem lehet? Vajon veled marad majd, vagy keres mást, aki szül neki?...
"csak a szerelmünk gyümölcsére nincs szüksége"
Na az ilyen szövegtől még én is hányok, pedig nő vagyok, nemhogy a pasid. 3 éve SE vagytok együtt, de azért te ráerőltetted volna minimum is a következő 20 év súlyát a vállára, visszavonhatatlanul, mint a szerelmetek "gyümölcse". Ami nem mellesleg tervezetlen volt.
Azt, hogy te hogy fogsz a pasidra rágondolni később, mi főleg nem tudhatjuk. Ha neked ez ekkora lelkitörés, akkor nem, nem valószínű, hogy akarni fogod őt, minduntalan a magzaton fog járni az eszed.
Én is 3 éve vagyok együtt a barátommal, együtt élünk, minden jó, de ha teherbe esnék ÉN döntenék úgy AZONNAL, hogy elvetetem, mert nem akarom elhamarkodottan 3 ember hátralévő életét valószínűsíthetően elcseszni.
Ha annyira kell az a gyerek, szakíts, neveld fel egyedül. Ha meg nem, akkor próbáld meg magad túltenni rajta, 5 gyereket is szülhetsz még, ha már most össze törsz, mi lesz veled ha vetélsz például.
Teljesmértékben az abortusz mellett vagyok, ha egy nő tényleg emellett dönt.
De te már előre kikészültél tőle... a pasid akarja, nem te.
Biztos megéri neked így elvetetni a babát? Egy életre tönkrecseszhet, ha a saját józaneszed ellen cselekszel egy férfi miatt, aki csak arra képes, hogy végignézze mennyire kikészülsz és te meg azon aggódsz, hogy nem tudod szexuálisan odaadni magadat neki, mert épp traumatizálva vagy....
Mitől van neked szégyenérzedet amúgy? Ezt nem igazán értem.
Egyébként egy ilyen simán szétver egy kapcsolatot, mert utólag neheztelhetsz még elég sokáig, ha ennyire bizonytalan vagy.
Bírom ezeket a "válaszd a gyereket, mentsd meg a gyereket, gané a pasid, az abortusz fúj, utána teherbe se tudsz esni (wtf, nem 1990-ben élünk)" válaszokat. :D
A kérdező lehet, hogy 22 éves, semmi stabil nincs az életében, szül egy gyereket, rühellni fogja, elbas*z a saját egész fiatalságát, meg a gyerekét is, miközben egy viskóban forintokat számolva már hónap közepén fognak tengődni. Tényleg, végülis sokkal jobb, mint az, hogy megteremti a feltételeket a jó élethez, szül egy boldog házasságba 2-3 gyereket, akiket szeretetben és megfelelő anyagi keretek között felnevelnek, úgy hogy még a férj is akarta őket. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!