Szerintetek fogom még valaha kívánni ezek után?
Védekezés mellett lettem terhes, úgy tűnik, h sikerült beleesnem abba a nagyon pici százalékba. Sose gondoltam volna, h felelősségteljes védekezés mellett ez velem is megtörténhet! Én végülis örültem neki, a korban is bőven benne vagyunk, de a párom nem akarta még a babát, sok vita és sírások után úgy döntöttünk(inkább döntött helyettem is), h elvetetjük a babát. Most pénteken lesz a műtét. Eddig a kapcsolatunk szuperül működött, februárban költöztünk össze. Én meg voltam győződve arról, h életem párjára találtam. Azt mondta, h lelkileg lesz a támaszom, mindent megtesz, h nekem könnyebb legyen, szabit vesz ki, amikor szükségem van rá, ilyen szempontból nagyon odaadó és türelmes, éppenséggel, csak a szerelmünk gyümölcsére nincs szüksége. Szeretne közös gyermekeket, csak évekkel később. Abban igaza van, h jobb lenne teljesen rendeznünk a körülményeket, de szerintem így is megoldhattuk volna.
Ami a lényeg, h 3 hete nem volt szex közöttünk, képtelen vagyok rá, egyből sírnom kell, amikor közeledik hozzám. Egyelőre nem is tudom elképzelni, h úgy szeretkezzek vele, h ne lebegjen ez az esemény előttem. Azt mondja,h addig vár rám, ameddig nekem szükségem van rá, de ezt nehezen hiszem el, amikor fontos volt számára mindig is a szex. Műtét után, ugye újabb 6 szexmentes hét következik.
Sajnálnám, ha emiatt az egész miatt a kukában landolna a lassan 3 éves kapcsolatunk. Szerintetek az idő begyógyítja a sebeket? Tudok még úgy gondolni rá, mint ezek előtt?
A döntés végleges, ezzel kapcsolatos válaszokat egyáltalán nem kérek és ítélkezést sem! Elég szégyenérzet van bennem anélkül is. A kérdésem kizárólag arra irányul, h a kapcsolatunkban ezt a traumát az idő kicsit feledteti-e???
Volt-e ezzel kapcsolatban valakinek személyes tapasztalata?
Köszönöm a válaszokat!
válasza: válasza:#9
Ha nekem most becsúszna egy gyerek, akkor bármi idegbaj nélkül elvetetném, de a kérdező már most instabil mentálisan, pedig még abortusza sem volt.
Az anyagi helyzetét még nem vázolta fel.
Ugyanúgy tönkretehet egy embert, ha rákényszerítik, hogy megtartsa a gyerekét akarata ellenére, minthogy abortuszra kényszerítik akarata ellenére.
Most pont olyan gáz vagy, mint a kőkemény abortusz ellenesek, gondolj már bele.
válasza: válasza:A szégyenérzeted egyáltalán nem indokolt, nem tettél semmi rosszat.
Akkor se kéne szégyenérzeted legyen, ha védekezés nélkül lenne ez a terhesség, csak a felelősséget kell vállanod és felnőttként viselkedni egy ilyen helyzetben.
A mentális egészségeddel viszont minél hamarabb kéne kezdeni valamit egy szakember segítségével. A felelősségvállalásba az is beletartozik, hogy nem csinálod ki magadat, akárhogyan is döntesz SZABAD AKARATODBÓL, nem pedig a pasid dönt helyetted.
válasza:Kesobb akarna gyereket, csak ez nem jó most neki. Ne hagyd, hogy ezzel etessen. Ha kesobb valoban akarna toled gyereket, akkor ezt is elfogadna, es megoldanatok. A korulmenyek sose jok, nincs tokeletes pillanat.
Ha Te nem akarod a mutetet, akkor en a helyedben nem mennek el ra. A megfelelo vedekezes sem 100%-os, ezt mindenki tudja, ennek tudatában szexel. A kovetkezmenyeket meg vallalni kell.
Sajnalom, nem vagy konnyu helyzetben. Eselyes, hogy elhagy, ha megtartod? 1) ha igen, akkor jobb is, ha nem maradsz vele, mert akkor nem szeret igazan, 2) merlegeld, hogy tudnal-e nyugodtan elni ugy, h elvetettel egy babat, akit te felneveltel volna, 3) gondolkozz, h mi lenne rosszabb, gyerekkel egyedül, vagy a pasiddal, aki majd egyszer vagy akar toled gyereket, vagy nem.
válasza:#15 vagyok
Hogy pontosan a kerdesedre is valaszoljak, idovel enyhulni fog a rossz erzes, és ujra szexelni akarsz majd vele. Kiveve, ha megbanod, hogy elvetetted a gyereket, es mindig eszedbe jut majd, ha csak ranezel.
1-es: ha oda kerül a sor, h közeledik hozzám, mindig az jut eszembe, h ott van a hasamban a pici, akit ő nem akar, aki hamarosan nem lesz és akiről nekem ennyire nehéz lemondanom. Akaratlanul is ez jut eszembe. Egy ideig akkor is sírnom kellett, ha ölelt vagy csókolt, nehezen tudom elhinni, h szeret, ha nem kellünk ketten neki. Biztos, h szeret, de a józan eszemmel hiába magyarázom magamnak, nem így érzem. Illetve neheztelés is van bennem, az utolsó pillanatig reménykedek, h meggondolja magát. Persze erről nem beszélek, lelki terrorban nem akarom tartani, megpróbálom a lehető legtermészetesebben élni a napjaim mellette. Persze azt is tudom belül, h esze ágában sincs meggondolnia magát.
4-es, köszönöm, ítélkezést nem kértem! Nem mondtam neki soha sem így, h szerelmünk gyümölcse, azért írtam így, mert ezt érzem, gondoltam könnyebben megértitek, h miért érzek így, ahogy. Írtam is, a döntésem végleges, nem kérek erre irányuló választ sem!
5-ös:talán onnan ered a szégyenérzetem, h mindig is a felelőtlenséggel hoztam összefüggésbe, mert sose gondoltam volna, h valóban előfordulhat, ha precízen védekezik az ember. Esküszöm, h mi mindent megtettünk, védekeztünk, de az a néhány ember, akinek el kellett mondanom hivatalból, h terhesség megszakításom lesz, nem gondolom, h ítélkezés nélkül tud rám tekinteni(nem mindenhol reklámoztam a történetem), de az is lehet, h alaptalan a félelmem. Sajnos volt is szerencsém ilyen műtétet végignézni műtőben, az anesztesek és az orvosok is lekezelőek voltak. Úgy beszéltek a nőről amíg aludt, h "ez a legundorítóbb dolog" és egyebek... Nagyon mélyen belém égett ez! Pedig azt sem tudták, hogyan jutott szegény nő oda... Annó fogtam a kezét néhány ilyen síró nőnek műtét után, akik a magzatukat siratták, hallottam az ápolókat is erre reagálva, ahogy beszéltek róluk a hátuk mögött, h "nem kellett volna felcsináltatnia magát" és egyebek...
31 éves vagyok!! Tök ciki ilyen korban elvetetni :(
A párom azt mondta, ha nem lehetne gyerekünk, akkor úgy is el tudja képzelni az életét, csak miattam aggódna, mert tudja, h nekem ez fontos lenne.
Afelől, meg nem aggódik, h ennek a szerinte rutin műtétnek lesz szövődménye
válasza:Figyelj, a párod hülyére vesz. Nem szeret. Aki így viselkedik valakivel, az nem becsüli, nem tiszteli.
Tartsd meg a gyereket, ezt a férget meg hagyd ott, és követeld a gyerektartást!
válasza:Semmi okod szégyenkezni. A bunkó orvosok és ápolók pedig egy külön kategória és nem valók arra a pályára, undorítóak. Ezek még egy megerőszakolt nőről is így beszélnének ebben a kiszolgáltatott helyzetben, ilyenek véleményére nem szabad adni.
Amúgy meg akarod ezt a babát, számomra ez nyilvánvaló. Gondolkodj el kicsit azon, hogy milyen lenne ha a kezedben tartanád.
Szerintem én soha nem akarok majd gyereket, de annyira szívszorítóan írsz róla még szerintem is, hogy a helyedben nem vetetném el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!