Hogyan döntenétek?

59-es, senki nem írta, hogy a kérdezőnek nincs joga megtartani a gyereket. Joga van hozzá, csak vállalni kell azt a vele járó következményt is, hogy ezesetben lehet, hogy még a másik gyerekét is elveszíti amiatt, hogy nem tudja biztosítani az alapvető lakhatást sem számukra.

De jelezd légyszi, ki melyik kommentben írta azt, hogy a kérdezőnek nincs joga a gyereket megtartani? Illetve, így nézve, a már meglévő gyerek jogaival ki törődik?

Lehet érvelni a baba megtartása mellett nyugodtan, csak szerintem annyit talán (!) még ti is felfogtok, hogy a kérdező jelen esetben nem csak megszülni szeretné a gyereket, hanem nevelni is, amit nem tehet majd meg, ha nem tudja biztosítani a körülményeket. Tehát ti most itt úgy beszéltek, mintha egy gyerek felnevelése semmitől nem függne.

"miközben abortuszra bíztatsz valakit"

Látom az értő olvasás elég nehezedre esik, lévén hogy senkit nem biztattam abortuszra, szimplán leírtam, hogy ÉN nem tartanám meg, mert a kérdező által írottak alapján a körülmények nem ideálisak, továbbá ÉN nem helyeznék egy embriót a kapcsolatom elé, főleg nem egy olyat, amit nem terveztünk, csak becsúszott. De segítek, a kérdés így hangzott: "Hogyan döntenétek?", látod? Ott van fent. Na ÉN így döntenék, megengeded hogy legyen saját véleményem vagy érzed még magadban a vágyat a felesleges kötözködésre? Különben sem az volt a vita tárgya, hogy én vagy bárki más rá akarná erőltetni az abot, pusztán nem tartjuk egy idézem "gusztustalan szaralaknak" a kérdező párját, amiért ő nem akar véletlen becsúszott gyereket nevelni.

Az a baj, hogy elvakultságodtól kifolyólag nem tudsz értelmesen gondolkodni, ugyanis a képletedből kifelejtettél egy "aprócska", ám annál lényegesebb részt: még pedig azt, hogy az emberek döntő többsége nem a gyerekcsinálás miatt szexel, hanem mert élvezi. Hihetetlen, mi? Ja, meg a másik lényegi elem, amit elfelejtettél említeni a VÉDEKEZÉS! És bizony nem létezik 100 %-os, itt pedig éppen erről van szó. A kérdezőék felelősségteljesen védekeztek, de beleestek a hiba százalékba, erről nem ők tehetnek, pont. Innentől ha leírja, hogy amúgy minden egy újabb gyerek ellen szól, mert konkrétan az is kétséges, hogy lesz ahova hazavigye a kórházból, akkor igen, felnőtt módjára felmérem a helyzetemet és nem fogok felelőtlenül, a szükséges háttér nélkül gyereket szülni. Sajnálom, hogy szerinted egy ember addig beszélhet felelősségről és addig vannak jogai, amíg meg nem történik az aktus, de hálistennek a valóságban ez úgy működik, hogyha kudarcot mond a védekezés, akkor még mindig van lehetőségem a szabad döntésre és még mindig lehetek felelősségteljes azzal, hogy pl nem szülök a semmire gyereket. (és itt most nem a kérdezőre gondolok).

Az különösen vicces, hogy ezek szerint számodra egy olyan helyzetben, amikor semmi nem adott egy gyerek felneveléséhez, az abortusz a felelőtlen döntés és ebből kifolyólag a megtartás a felelősségtudatos döntés. No komment, ez téged minősít.

Azt is őszintén sajnálom, hogy annyira le vagy maradva, hogy szerinted a szex elkerülhetetlen "következménye" a gyerek, de akkor felvilágosítalak, hogy ez a valóságban nem így van. Nagyon is elkerülhető: védekezéssel (jobb esetben), mint ahogyan több millió ember rendszeresen el is kerüli. Onnantól, hogy a védekezés nem hat és becsúszik egy gyerek, akit pl nem tudnak megfelelően a leendő szülők ellátni, mert teszem azt nincs stabil bevételük, nincs megoldva a lakhatás stb stb, nagyon is felelőtlenség foggal-körömmel arra biztatni, hogy igen is szülje meg, majd lesz valami, majd mehet kuncsorogni segélyért, majd valamelyik rokon biztos segít meg hasonló magzatfan szlogenek ugyebár.

Lassan már tényleg ott tartunk, hogy mindenki felelőtlen lesz, aki nem kíván nem tervezett gyerekeket megtartani anélkül, hogy tudná biztosítani számára az alap dolgokat..

"nyilván csak akkor kell beszélni róla, ha valamelyik eltérne a "NEM"-től... egyébként minek? "

Mondjuk pont az ilyen helyzetek elkerülése miatt?:D Mert mondjuk a védekezést is az alapján tervezem meg, hogy a partnerem mit mond?

Szerintem 4 éves kapcsolatban igen is meg kellene beszélni, hogy mégis mi a terv egy nem kívánt terhesség esetén, ugyanis az bizony bármikor bekövetkezhet.

#59 "Szóval leírom még egyszer: Ilyenkor, amikor abortuszra akartok küldeni egy nőt, aki meg akarja tartani a babáját, hol van "a nő teste, nő döntése szlogen"?" - Tartsa, senki sem kötelezheti abortuszra, és ez így van jól. Csakhogy létezik vele párhuzamosan a férfi teste és a férfi döntése is, a férfi pont ugyanakkora joggal szabadon dönthet abban, hogy kell-e neki egy olyan nő társnak, akinek fontosabb a méhe tartalma, mint a kapcsolatuk, és kell-e neki olyan gyerek, ahol neki csak a spermadonor szerepe jutott, de a döntésben nem volt szava. A két dolog, a nő és a férfi szabadsága egyenrangú, és egymás mellett létezik.

Szóval a különbség ott van, hogy én elismerem _mindkét fél_ döntési szabadságát, addig a drágalátos magzatvédők meg egyik fél szabadságát sem ismerik el.

"Szóval leírom még egyszer: Ilyenkor, amikor abortuszra akartok küldeni egy nőt, aki meg akarja tartani a babáját, hol van "a nő teste, nő döntése szlogen"?"

Mi pedig megkérdezzük még egyszer: hol a búbánatba írt bárki is olyat, hogy a kérdező nem dönthet a teste felett és nincs joga megtartania a terhességet??! Ennyire korlátolt meg elvakult ne legyél már, hogy konkrétan hallucinálsz is. A kérdező megkérdezte MI HOGYAN DÖNTENÉNK, képes vagy ezt felfogni? Hát leírtuk. ÉN meg X meg Y abortuszra menne, mivel hogy a körülmények nem adottak egy újabb gyerekhez, mivel van már egy gyereke, akiről gondoskodnia kell és aki mellett egyébként nincs ott az apja, az újabb csemetétől pedig a kérdező maga venné el tudatosan és szándékosan ennek a lehetőségét, ja és mivel én személy szerint nem helyeznék egy nem tervezett, becsusszant gyereket a párom elé. Ennyi. Véleményt írtunk és senki nem tartott a kérdező fejéhez fegyvert, hogy igen is menjen abra, szóval higgadjál szépen le és először tanulj meg olvasni. Többen is írtuk, hogy igen is joga van megtartani, ahogyan a párjának joga van ezt nem elfogadva szakítani a kérdezővel és más nőt keresni, anélkül hogy emiatt minden szarnak lehordanánk. Hihetetlen, hogy ezt harmadjára kell minimum leírni és még mindig képtelen az agyad befogadni..

Hát szerintem meg nem. Akinek annyi esze nincs, hogy erről beszélgessen egy 4 éves kapcsolatban, az jár így.

Ez olyan, mint mikor a nő azt gondolja, hogy ha a pasi csak megszakítással akar védekezni, az tuti azt jelenti, hogy nem baj, ha mégis besikerül. Aztán pilláznak nagyot, mikor apuka közli, hogy hát ő bizony nem így gondolta.

" Akinek annyi esze nincs, hogy erről beszélgessen egy 4 éves kapcsolatban, az jár így." - akik megbeszélik, azok jó eséllyel ugyanígy fognak járni, mert azzal szemben tehetetlenek, hogy a magzat a hormonok manipulálásával vegyi háborút folytat a saját megmaradásáért, amivel jócskán tudja befolyásolni a nő gondolkodását.

"Ez olyan, mint mikor a nő azt gondolja, hogy ha a pasi csak megszakítással akar védekezni, az tuti azt jelenti, hogy nem baj, ha mégis besikerül. Aztán pilláznak nagyot, mikor apuka közli, hogy hát ő bizony nem így gondolta." - igen, valóban ugyanolyan...és erre mégis nagyon szívesen hivatkoznak is a magzatvédők az ilyen történetekben, viszont a védekezés mellett bekövetkezett terhességeknél lelkesen ignorálják. Érdekes kettős mérce...

Mondjuk a megszakítás eleve nem védekezési módszert, tehát már itt bukik a dolog. Amúgy valaki elmagyarázná mi értelme azon pörögni utólag, hogy kellett volna-e vagy nem kellett volna-e megbeszélni a becsúszott gyerek dolgot? A kérdező talán kevésbé lesz ettől terhes?

De várjunk, nem is ez a lényeg, inkább azt magyarázd meg mégis mit garantál az, hogy szóban anno megállapodtak, hogy jaj hát ha esetleg becsúszik, akkor megtartjuk/nem tartjuk? Elmondom, semmit. Itt is volt egy olyan kérdés, ahol a két fél kapcsolat elején tisztázta, hogy soha nem akarnak gyereket és ha becsúszik is abortuszra fog menni a nő, aztán mikor ténylegesen becsúszott akkor a férfi hirtelen el kezdte verni a palávert, hogy ő mégis akarja. De a legjobb barátnőm húgánál is ez volt, ők akartak majd egyszer gyereket, de minimum 5-6 év múlva, mert még mindketten egyetemisták voltak, nem volt fix meló, bevétel, semmi. Erre 1 év után csak sikerült összehozni és a párja hallani sem akart a gyerekről, pont ahogy megbeszélték abortuszt javasolt, ellenben barátnőm húga "hirtelen" gondolt egyet és közölte, hogy márpedig ő akarja. Tehát ennyit erről, mondani sok mindent lehet, de utólag simán gondolhatja másképp az ember.