8 év sikertelen próbálkozás után mire következtetnél?

Ha ő panaszkodik épp, akkor mondhatod, hogy szerinted menjen orvoshoz (endokrinológus, dietetikus) és tartsa be a tanácsait. De ne te javasolj neki orvos helyett ezt meg azt. Ha jó barátja vagy, és nem sértően meg tudod fogalmazni, esetleg felajánlhatod, hogy lenne-e kedve veled eljárni (pl. mert úgyis rád is ráférne, tervezed) valamit mozogni (futás, tánc, torna?).

Az viszont, hogy a neten elég felismerhetően (és láttam, már több kérdésben) meg gondolom, otthon a rokonsággal kibeszéled, pont az ellenkezője, nem segítség, hanem megalázó bántás. Fordítva te sem örülnél neki, ha kudarcaidon, testi vagy lelki hibáidon csámcsognának.

#75, Mert azt hiszem hogy mindazok ellenére amit a nőről leirtál, rólad sokkal többet tudtunk meg...

És az nem túl pozitív...

1) Népszerű tévedés hogy aki sovány az alig eszik, a kövér meg állandóan zabál. Én sovány vagyok, imádok enni, de felzabálhatom Európát, egy grammot nem hízok tőle. Ugyanígy én is ismerek túlsúlyosakat, akik nem esznek feleennyit se. Magadból kiindulni elég egyszerű gondolkodásra vall.

2) A legrosszabb, amit gyermekvállalási nehézséggel küzdőkkel tehetsz, hogy tanácsokat adsz, orvosokat ajánlgatsz vagy hogy a háta mögött ezen témáztok, mert azt mindenki "érzi a bőrén", ha kibeszélik, különösen ha még hibáztatják is a helyzetéért. Még az orvostudománynak sincs legtöbbször fogalma arról, hogy miért nem jön a gyerek, mert valóban bizonyos témák nehezítik, de közben számtalan esetben meg a halmozott nehézségek ellenére is fogannak nők és születnek egészséges gyerekek. Voltam én is ilyen helyzetben, 5 évig vártunk, meddőségiben 5-10%-ot jósoltak spontán teherbeesésre, mégis természetes úton anya lettem. Ez egy nehéz periódus, mert óriási a társadalmi nyomás, de az ember önmagát is vígan szétstresszeli, ami megint nem szolgálja a célt. Nagyon jól jön ilyenkor a tapintat és együttérzés az okoskodás helyett!

Kérdező, foglalkozz már a saját életeddel, sepregess ott, biztos lenne mit...

...és most gyere bunkózz le, pedig, aki a bunkó az te vagy!!!

Itt csámcsogsz valamin, amihez semmi közöd!!

Mire következtetek? Arra, hogy egy szánalmas megkeseredett vénlány lehetsz, akinek nincs saját élete, mert a máséval foglalkozik. Szánalom vagy. Sorry, te kérdeztél.

Én teljesen jóindulatúan kérdezem, mi a kérdés?

Ha beszélnek a babáról, akkor valószínűleg szeretnének, de nem jön. Sajnos.

Egyébként kettő megjegyzés: nem feltétlenül a felsorolt problémák miatt nem jön.

Mi a férjemmel jóval fiatalabbak vagyunk, aktívan sportolunk, és nekünk is 4 év alatt sikerült, mert férjemnél olyan probléma derült ki, ami kívülről nem látszik, nem okoz problémát, meg korábban nem is hallottunk róla h létezik ilyen. Műteni kellett.

Másrészt meg a legutolsó drogos alkoholista 140 kilós ember is tud szaporodni.

De miért nem lehet erről velük beszélni? Oké, a férfiak nehezebben nyílnak meg, de amikor nálam rákérdezett valaki, akkor én szívesen beszéltem róla, hogy mi a helyzet meg h hol tartunk.