Milyen lehet egy gyereknek akit az anyja 50 felett szült?

Én nem értem, folyamatosan olvasom a különböző kérdéseket a gyermekvállalás időpontjával kapcsolatban. Arról mondtok véleményt ismeretlenül, hogy mikor szabad még babát vállalni, vagy mikor korai.

Nekem soha eszembe sem jutna ilyen szinten mások életébe beleszólni, ne adj isten, még elitélni is, mert túl idős, vagy túl fiatal valaki babát szülni.

Minden család egy külön sors, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mikor melyik mérföldkövet lépi meg az életben. Ha 50 évesen jött el az idő, hogy gyermeket vállaljon, akkor ilyen korban. Nem tudhatjuk, hogy mi volt az oka, hogy korábban nem vállalta be, vagy nem jött össze. Szerintem olyan csúnya dolog másokon így csámcsogni. Persze, szegény nő ismertebb nálunk, ezért van kitéve a támadásoknak, mint nemrég a Sóbert feleség más miatt.

Anyukám 27 éves koromban rákban meghalt, akkor volt 57 éves, ereje teljében. A rák pár hónap alatt elvitte. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen korán elveszítem Őt. Én akkor szültem, így már nem ismerhette meg az unokáit.

A 3. babám 40 évesen művi úton fogant. Nem írom le az okokat, hogy mi vezetett ahhoz, hogy ilyen idősen szüljek, de higyjétek el, alapos okom volt rá és egy percig nem bántam meg. Persze én 40 voltam, nem 50 éves, de sokak szerint ez is már túl késői.

Én nem törődöm az ilyen elitélő megjegyzésekkel, nekem az a fontos, hogy boldogok vagyunk és a gyerekeim is azok. Ha pedig már nem leszek, akkor ott lesznek egymásnak a testvérek.

Amúgy engem meg az foglalkoztat, hogy aki csak egy babát szül, miért nem ad neki tesvért? Mi lesz vele, ha a szülők már nem élnek?

De nem jut eszembe emiatt bárkit is megszólni vagy véleményezni. Nekik meg erre van nyomós okuk.

Remélem értitek és nem veszitek kötekedésnek!

Én felelőtlenségnek tartom. Az intelligencia amúgy nem a kor függvénye, egy 50 éves nő könnyen lehet kevésbé intelligens mint egy huszonéves. Magyarországon jelenleg a nők átlagéletkora 68,2 év. Van, aki ennél tovább él és van aki sokkal kevesebb ideig. Nagy esélye van annak, hogy fel sem tudja nevelni a gyermekét. Akárki akármit mond, önző az a nő, aki ennyi idősen direkt gyereket szül. Persze neki nagyon jó lesz, megszépíti az idős éveit a gyerek, de arra persze nem gondol, hogy a gyerekének milyen élete lesz majd ha ő elmegy, hogy milyen sebeket okoz ez a lelkében. Egy érzékenyebb gyerek életét még azelőtt tönkreteszi a szülő elvesztése, mielőtt elkezdődött volna. Nem kell mindenkinek huszonévesen szülni, de ha 40 éves korig nem jön rá, hogy ő anya akar lenni, akkor inkább ne szüljön már.

Nyilván más eset, ha valaki a többedik gyereket szüli 50 év felett, mert ott már vannak nagyobb testvérek, akikre számíthat a kicsi, ha baj van, de az egészségügyi kockázat ott is nagyon magas.

Összességében nem ítélem el, mert mindenki maga rendelkezik az életével, de megdícsérni ezért senkit nem fogok.

Ha ebben az országban minden gyerek csak annyira fog szenvedni, mint Fehér Anna kisfia, akit a szülei boldogan vártak, és valószínűleg az életük utolsó pillanatáig a tenyerükön fognak hordani, akkor ez az ország maga lesz a Kánaán.

Természetes körülmények között minden gyerek megszenvedi egyszer a szülei elvesztését, akár tini az anyukája, akár 50 éves. A lényeg, és ami megmarad majd belőlük, az úgyis az lesz, amit a születés és a végleges búcsú között tettek a gyerekük boldogságáért. Ennek pedig semmi köze az életkorhoz.