Kedves Babára Vágyók! Többen vagyunk abban a cipőben, hogy minden hónapban várjuk az ovulációnk időpontját, majd a terhességi teszt elvégzésének idejét és sajnos hiába a bizakodásunk, végül megjön és kezdődik minden elölről. Van kedvetek csevegni?

Hűha, nagy itt a baj a fejekben. Senki nem kéri, hogy meddőket bárki sajnálja. Sőt, én ki is kérem magamnak, hogy senki ne sajnáljon, mert nem csináltam semmi rosszat, van egy alapbetegségem, amit kezelni kell és pont. Nem kell belesavanyodni, nem kell lenézni senkit. A legjobb barátnőmnek 4 hónapos a kisfia és igazán őszintén együtt örültünk, amikor kiderült, hogy nekik sikerült. Egy percig sem voltam irigy.

Szerintem csak unatkozol, és idejöttél trollkodni. De elárulok egy titkot, ahogy haladsz előre a korban, és eszedbe jut majd, hogy kapuzárásból kéne egy kistesó, aztán nem jön, nekünk fogsz írni, hogy mi a bánatot csinálj.

Az időzített együttlét pedig elárulom, hogy egy férfinak magától is eszébe jut, ha egy ideje nem jön össze. Szerintem értelmes férfinak eszébe is kell, hogy jusson, főleg, ha őszintén gyereket akar ő is.

A szokásos maszlagot, hogy "csak legyetek együtt, ha jól esik, és majd jön" (hja, én várhattam volna életem végéig kezeletlen IR-rel, amiről korábban nem is tudtam...), meg egyebek, mindenki tartsa meg magának. Főleg azok a szerencsések, akiknek nem volt gondjuk.

Troll: 🤦🏼‍♀️

Kérdező: nekünk nagyon sokat segített az, hogy elkezdtük vizsgalódni, és addig mentünk, amíg ki nem derült, hogy mi a baj. Azóta tudom, hogy mit kell csinálni, haladunk egy úton, ami a célunkhoz vezet. Nem csak lógunk a levegőben tétlenül. Igazából nekünk így sikerült feldolgozni a dolgot, amíg csak vártunk, feszültebbek voltunk. Most pedig még jobb a kapcsolatunk, és nagyon várjuk, hogy nálunk is jöjjön a baba (ami valószínűleg lombik lesz, mert a férjem is meddő).