Akik természetes úton szülnek/szültek miért teszik?

Nekem teljesen egyértelmű volt, hogy a szülés ezzel jár: fájni fog, repedek, szakadok, stb. Akinek ez nem fér bele, az nem igazán akar gyereket szülni, csak babázni akar, ami nem ugyanaz!

Pont úgy teljesen egyértelmű volt számomra, hogy természetes úton szülök, mint az, hogy szoptatni is akarom, és nagyjából erről a kérdésről is ez a véleményem. Aki nem akar szoptatni, mert jajj, mi lesz az alakjával, annak nem kell a gyerek igazán!

Ezzel az erővel örökbe kell fogadni, vagy hordja ki egy béranya! Annál kényelmesebb és fájdalommentesebb megoldás egyszerűen nincs!

Amúgy nekem személy szerint még irritáló is az ilyen "van rá pénzem, megtehetem" hozzáállás, márpedig a választott kívánság-császár nem olcsó mulatság!

Lassan hétmilliárd ember él a Földön, mindet anya szülte, szóval ha ennyien kibírták, nehogy már én ne tudjam végigcsinálni!

És szülés után olyan magabiztosságot és büszkeséget éreztem, amit előtte talán soha. Igazi katarzis-élmény!

A férfiaknál ez kimarad, azért vannak beavatási szertartások és bátorságpróbák, mielőtt valakit egy törsz férfinak nevez. Nőknél ezt a természet a szüléssel megoldotta. :)

mind a két oldalon lehet horrorsztorikat mesélni, nem ezzel kell példálózni, mert ezek mind-mind ritka esetek. De tessék, bezzeganyán található a cikk, miszerint "szülni mentem, sztómával ébredtem". Szóval felesleges kardoskodni.

Én úgy gondolom, és ebben hallgatólagosan a dokim is megerősített (fiatalabb, nem 80 és a halál közti doki, rendszeresen konferenciákon ad elő külföldön pl., szóval csak konyít a dologhoz), hogy mivel senki sem tudja megjósolni egy-egy szülés kimenetelét, így a császár a BABÁRA nézve biztonságosabb. Nem akad el, nem törik a kulcscsontja, nem lesz oxigénhiányos és a többi. Igen, nagy hasi műtét, de itt az szinte 100%, hogy a babával nem lesz probléma. Nekem mondjuk ez az első. Az meg, hogy NEKEM melyik fáj jobban, az mellékes.

Egyébként császárral szültem péntek délután, szombaton délutánra simán mászkáltam, a felülés, felállás volt ami nehezebben ment, de ezen kívül semmi panaszom nem volt. 2 héttel később mintha mi sem történt volna, addig is csak annyi volt, hogy nehezebben álltam- ültem fel, de ha már elértem a kívánt testhelyzetet, semmi problémám nem volt. Ellenben (és akkor megint jöhetnek a kivételek) volt olyan szerdán természetesen szült anyuka, aki még hétfőn is, mikor mi már hazamehettünk, a kiskocsira támaszkodva csoszogott...

Lehet, hogy egy komplikációmentes természetes szülés jobb, mint a császár, de amíg senki nem tudja nekem garantálni, hogy nem lesz komplikáció, addig én a császárt tartom biztonságosabbnak.

A természetes szülést nem választja senki, ahogy a császárt sem (persze pénzzel mindent lehet). Alapból mindenki természetesen szül, hacsak nincs valami akadálya.

Nekem nem fájt annyira a szülés, mint ahogy felkészítettek a kedves rokonaim. Gyors volt és nem szakadtam, repedtem. Nem kell vaginaszűkítő műtét vagy mi a túró (most hallok róla először), 6 hét után olyan voltam lenn mint előtte. Én inkább azért fizetnék nehogy császár legyen. Én a szülés után sétálgattam, teljesen jól voltam, mellettem a császáros hölgy alig élt és még másnap is nagyon szenvedett. Na én abból nem kérnék, ha nem muszáj.

12. vagyok:

magánklónkákára

Magán kloákára? :D

Képzeld, nem sajnálom senkitől a pénzét, és a gyerekeknek is mindene megvan, köszike. Átlag feletti életszínvonalon élünk, de nem azt jelenti, hogy nagyzolásból "magánklónkákára" meg vaginaszűkítő műtétre, vagy hegplasztikára fogom szórni a pénzt.

Ha ennyire el vagy eresztve, tényleg inkább a béranyát javaslom. Egy prolinak jobb lesz, neked meg nem fog fájni kicsit sem. :D

Valaki írta, hogy a babának jobb a császár: ezt sem lehet garantálni! A helyi kórházban mindenki tudja, ki az az orvos, aki úgy vágott, hogy a gyerek élete végig hord egy több centis heget a fején! És még örülhetnek, hogy nem lett marandó sérülése!

Múltkor olvastam egy cikket arról, hogy előfordul, hogy nem hat az érzéstelenítő, és a császárt végig érzi a páciens. :( Azt el sem tudom képzelni, és nem is akarom! Inkább szülök még hármat!

Való igaz, hogy komplikáció mindkét esetben előfordulhat!

Pont ez történik a legtöbb esetben, mikor a több órás vajúdás mégis sürgősségi császárral ér véget. Erre van "kitalálva". Nem arra, hogy úrinők elkerüljék a kényelmetlenséget, hogy kitágul a vaginájuk!

Ezen a vaginaszűkítő műtéten még röhögök egy darabig. :D

Komolyan, mintha olyan alap dolog lenne szülés után, jó hogy már nem kötelező...

Mondjuk biztos flancosabb és menőbb, mint tornáztatni a medence izmokat. ;)

A rendszeres orgazmusnál meg semmi nem tartja feszesebben. :D

Én félek a császártól. Hasi műtét, utána a sebbel kellene ellátni a babát valahogy. Úgyhogy én úgy voltam vele nyilván császár ha orvosi indok van rá, egyébként szerettem volna hüvelyi úton szülni és össze is jött.

Szűk vagyok szülés után is, nem szakadtam, vágni vágtak de a császársebnél kevésbé rossz és gyorsabban gyógyul meg amúgy is sokkal kisebb vágásról van szó. Az indokaiddal nem értek egyet de ha neked kényelmes a császár és van választási lehetőséged, akkor válaszd azt.