Anyukák! Ti adtatok ki hangot szülés és vajudás alatt?

Ismét 16-os vagyok...

Igazából én egy dolgot nem értek...

MIÉRT baj, ha alaki a mellett, hogy borzasztóan boldog és eufórikus hangulatban van, figyel önmagára, ad a külsejére, és helyt tud állni feleségként és háziasszonyként is?

Nekem minden percem így volt teljes, hogy odavoltunk a kislányunkért, gyönyörködtünk, imádtuk és csodáltuk Őt, de e mellett számomra fontosak voltak a fent leírt dolgok is, és az, hogy úgy érezzem önmagam maradtam...

Ez miért baj?

Igaza van annak, aki azt írja, mind csodát alkottunk, hiszen így vagy úgy, megszültünk egy kis emberkét erre a világra. Ez pontosan így van. DE én legfőképp magamnak akartam megfelelni és ki ne lenne rá büszke, ha szinte minden pillanat úgy zajlana, ahogy szerette volna és tervezte. Ha nem okozna magának meglepetést és úgy tudna viselkedni, ahogy szeretett volna.

Mi ezzel a baj, én tényleg nem értem...

Szerintem azoknak van ezzel a hozzáállással "baja", akik sok mindent másképp csinálnának, de nem tudtak, vagy akkor nem érezték fontosnak...

Minden ember más és más. Mindeninek más a lényeges és különböznek az igények.

Én ilyen vagyok és ezek számítanak nekem.

Mert az hogy így sikerült az közel sem a Te érdemed , mégis úgy állítod be mint ha csak rajtad múlott volna.

Ráadásul olyan dolgokat hozol a képbe aminek köze sincs ehhez, ápoltság stb... ettől még csak hiteltelenebb a dolog...

A 37 es megmondja a tutit !

Smink és frizura nélkül is lehet szép az ember ha boldog és sugárzik.

Míg 16-os csak másnak akar megfelelni és magát saját nagyszerűsége tudatában :))) nevetséges.

Szerintem egy kismama legyen tiszta és ápolt ,többet nem várnék el. Se sminket se frizurát se körmöst,bár igazából másoktól sem :D

16-os vagyok.

Attól még, hogy egy kis szemceruzát használtam és nem úgy járkáltam egész nap, ahogy kikeltem az ágyból, na meg letusoltam, deot használtam, nem hagytam el magam, nem szaladt a lakásom, és tudtam mi hol van, na meg még ettünk is, amit főztem, hát ha ezekkel gondotok van, akkor nem velem van a baj...

Tudjátok, már rájöttem, hogy bárki bárhogy is leplezi, nagyon nagyon sokan féltékenyek arra, ahogyan én élem az életemet és ez csak egy iciri piciri része, amiről itt beszélünk... Sokan utólag már szintén másképp csinálnának dolgokat és rémülten nézik vissza a korábbi képeket, stb... Hát én nem.

Mindenki más, mindenkinek más felel meg. Nekem ez!

Az egész arról szólt kezdetben, hogy MINDENKI azt papolta nekem, hogy szülés közben kifordulok magamból, utána sem lehetek önmagam vagy fél évig, hajat mosni sem lesz időm, nemhogy felöltözni, vagy rendet tenni... A védőnőt is két hetes hálóingben várom majd és enni is azt fogunk, amit találunk, a férjem meg várhat szex téren min hónapokat, vagy inkább a szoptatás végét...

NEM így lett!! Ki ne lenne büszke rá, hogy nem állt be a sorba és ellentétje az átlagnak, méghozzá jó értelemben??

Mondthattok akármit, nincs ember, aki ne szeretne mindig a toppon leni, még szülés előtt, alatt és után is!! ;)

Miért, amin én is rajta vagyok, oda se nézzek?

Ha magadat nem nézed, minek csinálsz? Csinálj csak a piciről.

Annyira nem értem min kell ennyit problémázni...

Én 14 órát vajúdtam ,bedagadt a fejem ,bevérzett a szemem és nem szégyenlem :D Büszkén mutogatom hogy ilyen vagyok a babámmal szülés után fél órával.

Neked komoly önértékelési problémáid vannak.