Anyukák! Ti adtatok ki hangot szülés és vajudás alatt?

Nekem ez már presztizskérdés volt...

Barátnőmnek nagyon nehéz szülése volt, pedig nagyon rövid volt, de állítása szerint nem ilyenre számított és borzalmasként élte meg. ÉN már nagyon feltúrbóztam magam, h tuti nagyon nagyon nehéz lesz, de úgy terveztem, hogy nem kiabálok, erős leszek, segítek a babámnak, MINDENKÉPP ÉN akarom megszülni ne császárral vegyél ki és ne preséljék ki belőlem, azaz ne nyomják a hasam. Ezen kívül mondtam, h én a Férjemre is figyelek majd és kiengedem pihenni, nem akarom eltörni a kezét, h annyira szorítsam és mindenki csak nevetett ezeken, h peeersze, ahogy elképzeled....

Hát MINDEN így lett!! :)

Pedig reggel kezdődtek a fájások, de még ritkák voltak, majd 20:17 kor született meg a kislányunk. :)

Halk voltam, viccelődtem, kérdezgettem, h nem szorítom e anyum, vagy a férjem kezét, csak ilyenek voltak, hogy a fájások alatti hüvelyvizsgálatnál tudtam, h mennyire nagyon fáj majd és húzódtam el kicsit önkénytelenül, de közben elnézést kértem és Móni a szülésznőm mondta, h nem baj Évikém, megyek utánad. :D

A kitolásnál annyira koncentráltam, h az orromból ömleni kezdett a vér, még a dokit is lefröcsköltem vele és sűrűn elnézést kértem két fájás között, majd amikor rájöttem hogy kell, pár nyomás alatt kijött a kicsi.

Nyőgtem talán picit közben, de csendes voltam...

Utána a megfigyelési idő alatt egy nagy "meglepetésben" volt részem, mert a szülésznőm úgy bele tenyerelt a hasamba, hogy akkor feljajdultam, mert azt hittem, h átment rajtam a keze és még csak nem is számítottam rá. Ki is ömlött egy óriási adag vér. Alattam fel kellett mosni...

Szóval atóniás vérzésem volt és az borzalmas, ahogy a friss varratokon át "takarítgattak" .... Baromi nagy vattákkal itatták belül a vért és inkább megszültem volna még egyszer, mint ez a vérzés. Uhhhh, szőrnyű volt, de nem baj, ezzel is erősebb lettem. Közben majdnem vért kellett kapnom, annyit veszítettem, állandóan kérdezgették, h nem akarok e elájulni, szóval nagyon rosszul lehettem, de erős maradtam és tartottam magam. Csak hülye kérdéseim voltak, h megmaradok e, meg, mondtam, h nagyon fáj, ott elhúzódatm párszor és sziszegtem, stb...

Szóval én azt mondom, ha eltökéled, H TE szülöd meg, erős, igazi nő maradsz, és úgy viselkedsz, h büszke lehess magadra utólag is, na meg a babádnak is ezt mesélheted el, és nem azt, h ordítoztál, akkor úgy is lesz!!! :)

Tervezz el mindent a legapróbb részletekig és a vonzás törvénye segít majd! :)))

Sok sikert!

Egy egy éves Tündérke anyukája! :))