Miért ítélitek el a "kért" programozott császáros anyukákat? Miért nem számít jó/igazi anyának nálatok?

Ebben a cikkben minden olyasmit részletesen taglalnak, amiről én beszéltem. S mint kérted, orvosok, professzorok nyilatkoznak, nem laikusok. Millió ilyen írás fellelhető még a neten, tudod, gugli a barátod, ez csak egy a sokból, ha érdekel, keresgess még.

[link]

Látom, nem tudsz végigolvasni egy cikket egyedül - sebaj, segítek. Kiemelek neked néhány mondatot, hátha azt sikerül elolvasnod.

"A császármetszés lehetséges szövődményei számosak, hiszen itt a műtét és az érzéstelenítés (esetleg altatás) veszélyeivel – ha ritkán is – egyaránt számolni kell.

– Császármetszés után gyulladás jöhet létre a műtét által érintett területeken. Komolyabb esetben szepszissel (az egész szervezetre kiterjedő fertőzéssel) is meg kell küzdeni. A császármetszés természetéből adódóan a hüvely kórokozói (a hüvely nem steril!) a méhen és a szabadon álló hasi szerveken följuthatnak egészen a hasfalig. Létrejöhet bélelzáródás a lelassult bélműködés és helyi gyulladás miatt. Nagyobb a trombózis (vérrögképződés) veszélye is, ugyanúgy, mint bármely más műtétnél. Ma már viszonylag ritkák az ilyen szövődmények, de egészséges nőt egyik veszélynek sem tenném ki szívesen ok nélkül. A császármetszés további veszélye abban rejlik, hogy növeli a következő terhességek és szülések kockázatát. A méhen ejtett metszés hege a következő terhességnél nehezíti a lepény megtapadását, császármetszés után gyakoribb a lepényleválás, és növekszik a különböző lepényi tapadási rendellenességek gyakorisága. Ezeket a lehetőségeket mind figyelembe kell venni, amikor valaki kényelmi, esztétikai vagy más okból császármetszést kér – mondja Rákóczi professzor."

"A vizeletürítés kezdetben fájdalmas lehet, ennek az az oka, hogy a hólyagot a műtét során le kell fejteni a méhről"

"vállalkozhat-e az orvos olyasminek a kivitelezésére, amely az anya és a magzat számára egyaránt sokkal nagyobb kockázattal jár, mint a természet rendje szerint lezajló folyamat? Elvárható-e a társadalombiztosítástól, hogy az orvosi indok nélkül, a páciens kérésére végzett császármetszés költségeit térítse a kórháznak, ha ez az összeg jóval meghaladja azt, amit a természetes szülésért kellene fizetnie?"

" Mivel az anyák elhalálozása a biztonságos altatás, a kórházi ellátás magas színvonala, a vérátömlesztés lehetősége és az antibiotikumok ellenére is 3-7-szer magasabb császármetszések esetében, mint a természetes szüléseknél, elfogadhatatlan és szakmai, etikai szempontból elítélendő, hogy az orvos az anya kérésére végezzen császármetszést. Különös gondot kell fordítani ennek kapcsán (is) az ismételt császármetszésekre, mivel gyakoribbak a nagyon súlyos szövődmények a lepény tapadási rendellenességei miatt, az orvos akár a méh eltávolítására is kényszerülhet."

Akit pedig azért dorongoltál le, mert azt találta mondani, hogy az orvosodnak tájékoztatnia kellett volna a veszélyekről, tökéletesen igaza van és hiába pontozgatsz itt le bárkit, attól még nem lesz igazad.

Tudod, a császármetszés egy ÉLETMENTŐ beavatkozás, előfordul, hogy nem lehet elkerülni. Logikus, hogy hiába a rengeteg kockázat, ha tudja az orvos, hogy pl. téraránytalanság van és a kisbaba nem születhet meg természetes úton élve, akkor nincs más választás, operálni kell. De kényelmi okokból csak komplett idióta és teljesen felvilágosulatlan ember választ sokkal rosszabbat a gyerekének és magának.

Tudatlan vagy és rosszindulatú, de akárhogy kiabálsz is itt, bárki értelmes ember előtt csak magadat járatod le. Én a magam részéről befejeztem a vitát, nem akarlak meggyőzni, mindenkinek szíve joga olyan hülyének lenni, amilyen csak akar, csupán annyit szerettem volna válaszaimmal elérni, hogy az itt fellelhető értelmes emberek ne csak a hozzád hasonló elvakult és tájékozatlan hozzászólásokat olvashassák, hátha másnak jól jön, hogy igazat is hall.

Szülj császárral, annak ellenére, hogy ritka buta embernek tartalak, őszintén kívánom, hogy soha ne legyen semmiféle komplikációd, de a helyedben azért megkérdezném a dokimat, ugyan meséljen már kicsit erről az egészről.

Szögezzünk már le valamit, ha már ekkora a kérdés "népszerűsége".

Nem az volt a kérdés, hogy elítéljük-e a programozott császárt; hanem az, hogy miért ítéljük el!! Én is pár hozzászólásban, és még nagyon sokan próbáltunk meg válaszolni a Kérdező kérdésére. Talán mindent összefoglalva azért, mert felelőtlenség kitenni a kisbabát (meg persze önmagát is) egy szükségtelen műtétnek, meg mert nem tartjuk valószínűnek, hogy aki ennyire retteg a szüléstől, az élet alapvető részétől, az valóban érett-e az anyaságra lélekben. Ennyi. Ez nem ítélkezés, hanem csak válasz a kérdésre!! Gabka pedig csak bővebben kifejtette, miért is tartja felelőtlenségnek és veszélyesnek. Ennyi. Nem lehetne napirendre térni esetleg?

13-as vagyok még az elejéről, aki trombózist kapott császár után. Nálam szükséges volt a programozott császár. Persze gondoltam, hogy vannak kockázatai, sőt meg is halhatok - de nem volt választási lehetőségem és igazából már akkor csak örültem, hogy végre meg lesz a babám. A fogadott dokim vagy a fogadott szülésznőm vagy bármelyik orvos vagy nővér egyszer sem ült le velem egy fél percre (előtte majdnem egy hónapig feküdtem bent), hogy elmondja, hogy mit tehetek mondjuk egy trombózis megelőzése érdekében (amiről addig nem is tudtam, mi fán terem, így persze magamtól nem kérdeztem rá). Lehet, ha szimplán felpolcolom a lábam... de ezt már sosem tudom meg. És azt sem mesélték el, hogy milyen tünetekre kell figyelni vagy mit kell tenni - így sikerült még 3 napig trombózissal sétálgatnom bőszen, ami ilyenkor azért elég életveszélyes.

Szóval ha csak egy életet meg lehet menteni "ijesztgetéssel", akkor inkább arra szavazok.

Ez egy nagyon elgondolkodtató és szép idézet. Kár, hogy az orvosoknak általában nem ilyen a hozzáállása.

"Az élet nem úgy működik, mint egy italautomata: bedobom a pénzt, kijön a gyerek. A gyereket világra kell hozni. Ha gyereket vállal az ember, vállalja a vele járó örömökkel és kellemetlenségekkel együtt. Azt kellene megérteni, hogy a gyerek nem az ember tulajdona. Ő ajándék, lehetőség az élettől, akit becsülni kell. Nem rendelkezhetünk fölötte." (Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, Szent Imre Kórház, Budapest)

Valóban ajándék, és nekem pl. a szülés maga is az volt. Egy csodálatos élmény, aminek párja nincs.

Kedves Utolsó, végre Valaki leírta ...

A szülés - számomra - ugyanakkora, régóta sóvárgott csoda volt, mint a pozitív terhességi teszt megpillantása vagy a Babával való összes szembesülés az ultrahangos vizsgálatokon. Vagy a mocorgása a hasamban ... A terhesség alatt végig azon izgultam (sok más mellett, persze), hogy nehogy császározni kelljen.

Én nem ítélek el senkit, csak egyszerűen felfoghatatlan, hogy egy ekkora ajándékról, mint a gyermekünk világrajövetelének a teljes átélése, milyen indítattásból mond le bárki önként és szabad akaratából ...

Annak vitatása pedig, hogy a császármetszésnek igenis vannak kockázatai, butaság. Elég csak arra gondolni, hogy egy nagy metszéssel járó, "exploratív" hasi műtétről beszélünk.