Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Hogy lehet ezt valaha is...

Hogy lehet ezt valaha is feldolgozni?

Figyelt kérdés
Tegnap megtudtam, hogy 20 hetes pocaklakóm Dawn-kóros. Minden álmom odavan, fogalmam sincs mit kezdjek az életemmel. Férjemmel úgy döntöttünk, nem tartjuk meg, talán neki, és nekünk is így lesz a legjobb, bár amikor mozog a kicsi fiam, szemétnek érzem magam, hogy én döntök a kis élete fölött. Kicsit segít az, hogy van egy 21 hós kisfiam, bár most ez nem vígasztal. Náthám miatt jövő héten kell befeküdnöm, meg kell szülnöm, iszonyúan félek, az orvos azt mondta ez akár 4 napig is eltarthat, és utána csinálnak altatásban egy küretet. Félek a fájdalomtól, mi lesz, ha nem bírom ki? Teljes roncsnak érzem magam, csak sírni tudok, nem értem ez hogy történhetet meg, és mért velünk? Annyian nem érdemelnek gyereket, mi meg annyira vártuk... Ha voltatok már ilyen helyzetben, segítsetek, mit tegyek, hogy jobb legyen? Valaha elmúlik ez a végtelen szomorúság?
2010. dec. 28. 21:24
1 2 3 4 5 6
 1/53 anonim ***** válasza:
83%

nagyon nagyon sajnálom!

ha esetleg még nem vagy biztos a döntésedben, mármint hogy nem tartod meg, olvasgasd ezt a blogot: egy down-os kislányról szól, csodálatos!

[link]

2010. dec. 28. 21:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/53 anonim ***** válasza:
Nagyon sajnálom. :( Komolyan. 12 hetes Uh-on minden rendben volt? És az AFP is 16 hetesen? Hogyhogy ilyen későn deült ki? Borzalmas lehet, sok idő lesz feldolgozni. Az élet nem igazságos. :(
2010. dec. 28. 21:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/53 anonim ***** válasza:
100%

Sajnálom ami veled történt, Borzasztó!!! Nem tudom hogy lehet ezt feldolgozni, de ha ez valamennyire vigasztal szerintem jól döntöttél. Most biztos le leszek pontozva, de szerintem hosszú távon ez a legjobb mindenkinek főleg a 21 hós kisfiadnak.

Tényleg nagyon sajnálom, nem tudok okosat mondani, csak hogy én is így döntöttem volna.

2010. dec. 28. 21:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/53 anonim ***** válasza:
100%
nem tudok semmi bíztatót írni, borzasztóan sajnálom, és veled érzek. Kitartást és sok erőt kívánok Nektek és nagyon sok örömöt a nagyobbikban!
2010. dec. 28. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/53 anonim ***** válasza:
100%
Ha velem történne, hasonlóan döntenénk a férjemmel, mint Ti. Mikor terhes voltam, mi beszéltünk ilyenekről, és szerintem is helyesen döntesz, bár ebben a helyzetben nincsen "helyes" döntés. Őszintén sajnálom, és sok erőt és kitartást. (És sírj, amennyi jól esik, ne foglalkozz senkivel, jobb, ha kijön belőled, hamarabb túlteszed rajta magad (már ha lehet)).
2010. dec. 28. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/53 anonim ***** válasza:
87%
Kitartás! Ugyanígy döntöttem volna, ahogyan te. Láttam már Dawn kóros embereket.
2010. dec. 29. 00:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/53 anonim ***** válasza:
35%
Igaz senki sem a kerdesre valaszol, de a dontesedet ha most banod, akkor kesobb is fogod. Down korosan is lehet elni, miert nem akarod megszulni? Egyaltalan milyen vizsgalat mutatta ki ezt a genetikai elvaltozast?
2010. dec. 29. 03:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/53 anonim ***** válasza:
55%

A mai világban már lehetősége adódik az embernek arra, hogy megszakítson egy életet, amely ugyan beteg, elváltozása van, de ezenkívül teljesen normális, csak más mint a többiek. Én nem vetetném el őt, mert tudom, hogy már a terhességem első napjától olyan szeretettel fogok rá gondolni, hogy képtelen lennék csak azért elvetetni, mert ÉN FÉLEK a helyzettől. Csak sokan azzal takaróznak, hogy neki is jobb lesz így. Honnan tudják?

Én ismerek ilyen kisfiút, a szülei szeme fénye.

A Down-kórosak olyan szinten tudnak szeretni, ahogy más ember nem is képes és bár örökre gyerekek maradnak, de borzasztó kedvesség van bennük, nagyon érzékenyek és nagyon tudnak érezni. Annyi jó van bennük ami egy átlagemberben fel sem fedezhető.

Szerintem a szívedre hallgass és ne az eszedre. Az eszed azt mondja: hogy fogom nevelni, mit szólnak mások, hogy fogok vele kimenni az utcára, az emberek megbámulják.... ezek csak a félelem gondolatai. Vállald fel őt és szeresd úgy mint a másik gyermekedet, mert ő is a tiéd!

Tudom, hogy a szíved nem hagy nyugton, másképp nem írtál volna be ide. Hidd el, ha megszületik, már az 1. héten azt fogod mondani, hogy mennyire hálás vagy, amiért megtartottad.

Keress filmeket, videókat, írásokat ilyen gyerekekről és rájössz, tévedsz.

Volt a TV-ben egy nő, aki Down-kóros gyerekeket fogadott örökbe, volt neki vagy 4-5 minimum. Azért ilyen gyerekeket, mert ők annyira szeretnivalók és annyira tudnak szeretetet adni ahogy más nem.

Bízom benne, hogy jól döntesz és nem fogod megbánni.

Jó egészséget kívánok!

2010. dec. 29. 07:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/53 anonim ***** válasza:
88%
nagyon sajnalaom ami veletek tortenik...nekem is van egy 21 hos fiam es ha a te tortenetedbe kepzelem magam akkor azt kell mondanom hogy en nem valalnam be...tudom hogy ezzel a betegseggel is lehet "szep" eletet elni de azert nem lehet osszehasonlitani egy egeszseges gyerekkel...neked most gondolnod kell a gyerekedre akit mar megszultel es akit boldogsagban kell felnevelned...ha lesz egy beteg testvere elhanyagolt lesz es nagyon meg fogja viselni ot is es teged is...egy beteg baba mindig gyerek marad maximalis figyelmet kell neki szentelni es az eletetek meg fog valtozni valoszinuleg rossz iranyba...piszok szar szituba vagy...ha elveteted nem kell magad szarul erezned hiszen nem hiaba szurik ezt abetegseget mert nagyon komoly dologrol van szo es ezert az orvos szemrebbenes nelkul elvegez minden megszakito beavatkozast ha az anya ugy keri...a vilagon senki nem itelhet el titeket ezert...a fajdalomtol azt hiszem ne kell felned...a lelki fajdalomtol a fizikai meg sem fog kottyanni...tul lesztek rajta es te leszel a vilag legboldogabb embere amikor ujra pozitivat fogsz tesztelni...
2010. dec. 29. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/53 A kérdező kommentje:
Köszönöm a rengeteg bíztatást, nem tartjuk meg, akármennyire fáj, gondolnom kell a másik gyermekemre, remélem hamar túl leszünk rajta, bár ez szerintem soha nem fog teljesen elmúlni.
2010. dec. 29. 09:28
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!