Káros a gyerek egészségére, ha egyáltalán nem kap anyatejet, csak tápot?

Ennyi indulat.

De mondtam már ,neked van igazad.Ami a szoptatást illeti,abban is.Nagyon jó a meglátásod.Sajnálom,hogy nem tudok egy kicsit én is ilyen lenni mint te.Akkor biztos nem szoptatnék több mint 2 és fél éve.

Elnézést, hogy így idetolakodom, látom ez már kettőtök beszélgetése.

Csak a Kéredző utolsó kommnetjeire kaptam fel a fejem mint 3 gyermekes anyuka akinek kertje is van. A harmadik gyereket sem hagytam soha egy kicsit sem sírni, mert a sírás az Ő beszéde és azzal mondja el ha gondja van. Igen, lehet nagyobb gyerekek és kert, házimunka mellett figyelni a legkisebb jelzéseire. Mert NEM LÉTEZIK olyan tennivaló amit ne lehetne félbehagyni ha a picinek szüksége van rám. Az étel alatt le lehet kapcsolni a gázt, a porszívót, vasalást stb...félbe lehet hagyni, de nem is sorolom tovább, mert nincs ilyen. Ha az anya odamegy a síró babájához, az nem "ugrás minden hisztire" stb...butaságok. Hanem visszajelzés a babának, hogy itt vagyok, szükséged volt rám, segítek. A síró baba ölbe vétele pedig nem elkényeztetés, hanem a megvigasztalása és érzékenység a jelzésre.

32 évesen szültem a harmadik babámat, nem vagyok már tini, van elég tapasztalatom. Az anyukádat babaellátás terén csak akkor fogd tudni megítélni reálisan, ha már te is anya leszel. Csak egy példa:

Imádom az anyukámat és míg nem volt gyerekem úgy gondoltam jó volt az úgy, hogy két hónaposan elválasztott mert berepedt a bimbója. Aztán mikor megszülettek a gyermekeim, mindegyiknél szinte újra átéltem az érzést, mikor sírtam nagyon és nem kaptam cicit. Iszonyú hülyeségnek hangzik, nem is hiszek ilyenekben, de komolyan mondom, hogy szó szerint fizikai fájdalmat éreztem szoptatáskor, elszorult a szívem és éreztem azokat az érzéseket. Nem emlékszem persze semmire babakoromból, de ahogy a gyerekeim szopiztak az első napokban, rámtört az érzés, hogy mennyire nagyon hiányzott ez nekem. Megkérdeztem anyukámat és elmondta, hogy valóban iszonyúan sírtam két héten át a cici után.

Nekem is berepedt a bimbóm, átmenetileg bimbóvédővel szoptattam, majd helyreállt minden és sikerült sokáig szopiztatnom. De azóta is haragszom az anyukámra, hogy ilyen kegyetlenül bánt velem akkor.

Mint írtam nem akarok belekotnyeleskedni a dolgokba, de csak azért mert valakinek 3 vagy több gyereke van, nem kell általánosítani, hogy miért nem veszi fel valaki a többedik gyerekét. Ez inkább anyafüggő. A 3 gyerek pedig nem olyan nagy szám, hogy erre rá lehessen kenni mindent. Mert ha valaki úgy érzi nincs elég kapacitása, energiája a meglévő gyerekek, házimunka stb...mellé bevállalni még egy vagy több gyereket, akkor inkább ne tegye meg.