Mást is taszított a szoptatás gondolata? Vagy egyedül vagyok ezzel? Hogyan oldottátok meg? Vagy jött magától, ahogy a baba megszületett?

Én is utálok szoptatni.

Aztán fiamat 13 honapig szoptattam, lanyomat 3.hónapja.

Mivel ez az egyetlen táplalék nekik, és inkább ez mjnt a tápszer, így nem volt kérdés

Én is így voltam

Szülés után sem változott.

Rossz volt, kényelmetlen és számomra "undorító"

Úgyhogy mikor 1 hetes volt a kisfiam úgy döntöttem tápszerrel fogom etetni.

Most 5 hónapos kisfiam. Tökéletes így minden. Nem bántam meg

Ha jól teszed mellre a babát, és ő is ügyes, akkor nem érzel az egészből semmit.

Amit érzel, hogy a pici, puha, meleg, illatos kis teste hozzád simul, megnyugszik, cirógatja a hajad vagy a kezed a pici ujjaival és néz a szemedbe. Ezt lehet benne szeretni.

Jó, hazudok, én azt is szerettem benne, hogy praktikus, mert egyből kész, nem kell melegíteni, sterizilálni, nem fogy el, nem felejtem otthon, és teljesen ingyen van. A húgom nem szoptatott, és állandóan tiszta ideg volt, ha a picivel menni kellett valahova. Termoszos víz, túl hideg, túl meleg, hol csinálja meg, kiömlött, oda a táska, jajjmiteszikmost, hétvégén nem elég a tápszer, ugye tudok adni, meg nincs-e egy ötezresem fizuig, mert nem tud tápszert venni. Gyakorlatilag magukra zárta a lakást, mert akkora cirkusz volt a picivel kimozdulni. Egyfeszt hallgattam, hogy nekem könnyebb, mert szoptatok. Jó, ő mondjuk alapból idegbeteg és mindenen hisztizik.

Örülj, hogy tudsz választani, és tudsz venni tápszert. Ennyi.