Mi történik akkor ha ezt teszem? (vitatott kérdés)

Én az egészségügy területén dolgozom és mint segítő foglalkozású, úgy vélem, állandó kötelességem megpróbálni segíteni másoknak, hogy jobb, egészségesebb életet éljenek. Hogy ezt a "beleszólást" mikor, hogyan, milyen formában és főleg, milyen mértékben tehetem meg, az más kérdés - aki érintett, az pontosan tudja, mekkora lelki terhet jelent egyensúlyozni a másik önrendelkezési joga és a saját tenniakarásom, segítőkészségem között. De az is biztos, hogy ez a segítés nálunk soha nem öncélú - a másiknak akarunk jót a tudásunkkal.

Aki vevő rá, annak lesz esélye a jobbra, aki nem, annak máshogyan/kevésbé/egyáltalán nem lesz.

Amit írtam, azért írtam, mert mindig szomorú vagyok, amikor azt látom, mennyi a már kiégett vagy közelében járó ember ezen a pályán. Nagyon bízom benne, hogy én sosem fogok odáig eljutni.

De attól, mert ez így van, és sok segítő hivatású ember ma már nem foglalkozik (annyira/annyit) az eredeti feladatával, mint kellene, az egyéni (jelen esetben) szülői felelőssége még mindenkinek megvan.

Azért, mert a kérdező esetleg úgy érzi, hogy az eüsök érdektelensége legitimizálja az ő hozzáállását, ez még közel sincs így.

Nem értem miért kell(ett) levenni attól a pici babától azt a lehetőséget, hogy egészséges anyatejet kapjon tápszer helyett.

Ennyire senki sem lehet önző

Egyetértek.

A kérdező számára a hsz-ek nagy része használhatatlan lett - de a többiek számára valami értelme csak volt, ha már 13 oldalt telepötyögtünk miatta. :) Volt, aki a rejtett agresszióját élte ki, más sopánkodott, más ledöbbent, más kérdezett, más meg elgondolkodott és talán próbálta megérteni. Én az utóbbiak közé tartozom, úgyhogy nekem önmagam miatt semmiképp nem volt felesleges, mégha hatni nem is tudtam/tudtunk rá.