ADHD-s gyermekem hamarosan gyógyszert fog kapni. Milyen változást várhatok ettől?

Bár nem tőlem kérdezted, le írom nekem mi a tapasztalatom erről a drogról, úgy mint elszenvedő. 12 éves voltam mikor elkezdem szedni, és ugyebár 1-hónapig szedtem, tehát szerencsére a hosszú távú mellékhatásaitól mentes maradtam. Ez a szer mivel a dopamin nevű "boldogság" hormont szabadítja fel az agyban, így egy elég erős, nagyon ilyesztő és legyőzhetetlen irreális "jó érzés" kerített hatalmába, én ettől az érzéstől nagyon féltem, mert az előtt még nem éreztem ennyire eufórikusan jól magam, nek semmi máshoz nem volt kedvem tőle mint egyhelyben űlni, de azt valahogy nem untam, és rá jöttem már az 1. Hétre hogy ez "jó cucc", már hétvégén is szedni akartam, pedig akkor nem kell, hiszen ez csak arra való hogy a suliban kábítson el, de én ezt akkor nem tudtam, mint ahhogy azt sem, hogy ez milyen káros vegyszer, nagyon súlyos alvási zavarokaz okozott és emellet a mai napig fennálló migrénes fejfájást is a szer hatása alatt éreztem először, ettől a szertől kb. 4-hét használt után rosszúl lettem, ezt úgy kell elképzelni hogy úgy vert a szívem mint aki körbefutotta a balatont, annak ellenére hogy teljesen nyugodtan 1 helybe voltam már 1 órája, na akkor esett le hogy ez a szer veszélyes, és kicsit belenyúltam a témába, volt már annyi eszem hogy rá jöttem, az adhd tüneteibe majdnem minden osztálytársam bele illene, csak ők nem jutottal még pszichiáterhez, itt még is említeném hogy az én állapotom is nagyon súlyos volt, nagyon "rossz" voltam 13-éves koromig, a ritalintól csak romlott a helyzet amikor elkezdett alábbhagyni a hatása, súlyos magatartászavarral bélyegeztek meg, meg ugye egyéb kitalált orvosi értelemben nem létező "betegségekkel" szarságokkal mint pl. Adhd. És itt most le is szögezném, az adhd egy lelki probléma, nem betegség, bár ahogy észre veszem ebbe a legtöbb a kissebbség fajtájához tartozó gyermekkoró egyed bele illik... Folytatva a fonalat, én azért voltam kvázi "rossz" mert valamilyen oknál fogva jól esett, jól esett még az is hogy "kiközösítettek" és különféle szövegekkel próbáltak elszomorítani, amelytő én csak boldogabb lettem, látva lelkes próbálkozásukat, mindez 13-éves koromig, és aztán nagyon drasztikusan kezdtem el javúlni, és itt nem a ritalinos egyhelyben ülést kell érteni, már nem esett jól másnak rossz érzést okozni, pont az ellenkezőjét próbáltam már elérni, egyre kevesebb kárt tettem a berendezésekbe, (mert bizony rosszcsont énem unalmában a kárt is csinálta), a fejlődés annyira gyors volt hogy 4-hónap alatt szinte teljesen lefolyt és azóta sem tértek vissza a "tünetek" bár nagyon sokat segített a szüleim vaskezű nevelése, tehát kaptam dícséretet is, de ilyen büntiszékekkel nem szarakodtunk, bár az akkori magamból kiindulva nagyon nem vált volna be, még a kiabálás sem, akkoriban én is bántalmaztam a kis és a nagyzesómat egyaránt, nagyon hálás vagyok hogy nem hagyták magukat (mert különben annyira elkanászosodok hogy lehet úgy is maradok), és amikor a nagy "megelégelte", az idegesítő magatartásomat, szédülésig vert egy párnával, ezért vele sokat mertem kötekedni, bár amikor a kicsit próbáltam bántani akkor meg a szüleim vertek szét. És azt tudom mondani, hogy nagyon jól tették, mert lehet ha engem nevelnek olyan "lightosan" mint te a gyermekedet, és csak néha jár el a kezük, akkor azt én szívtam volna meg, lehet azóta már drogoznék (a ritalin miatt). Mindíg hangoztatták, hogy meg fogom majd ezt még köszönni nekik, mármint a vaskézzel nevelést, és így is lett. Így a tesóm sem utált meg, mivel nem hagyták hogy bántsam, és én is észhez tértem, ezt a szempontot tartsd magad előtt: a gyerek mindíg keresi a határokat, és minden gyereknek és minden gyereknek máshol van a kritikus határ, és attól senki sem lesz adhd-s mert ezeket a határokat nagyon határozottan kell jelezni, hogyha átlépi. Van akire elég rászólni, másokra rá is kell kiabálni, és van aki még ennél is tovább megy, ott nem árt a pofon. Ez nagyon függ attól hogy mennyire tisztel a gyermeked téged, és ha drogokkal akarod megoldani, hogy viselkedjen, akkor sok tiszteletre ne számíts a későbbiekben, mert egy 6-éves még nem igazán fog tisztelni.

Ez a szer képes átmenetileg javítani a figyelmet, de ezt egy kokainnal is meg lehet csinálni, a baj csak annyi hogy miközben javítja a figyelmet, egyidejűleg tompítja az elmét, ezért drogozunk be egy "figyelemzavarosnak"-nak kikiáltott gyermeket merr nem arra figyel amire mi szeretnénk hogy figyeljen? Vagy valami bizonyíték nélküli még csak orvosinak sem nevezhető viselkedészavarra hivatkozva? Itt már nektek kéne valami nagyon ütős cucc, hogy rá jöjjetek mit is műveltek. Semmi egyértelmű bizonyíték nincs arról hogy ezeknek a gyermekeknek valóban kissebb agyuk lenne, és valóban dopamin hiányuk lenne. Így tehát az adhd-t lehetetlen diagnosztizálni, és mégis erőszeretettel írnak rá fel különböző tudatmódosítókat. Persze hogy keresnek másik szert, ami talán nem bánik el oly csúnyán a teljesen egészséges aggyal mint a ritalin, mert a ritalinra már annyi a panasz, hogy sok helyen betíltották. Ennek az adhd-agy kapcsolatnak annyi a valóság alapja mint annak hogy mindenki aki rágja a körmét noradrenalin hiányban szemved, és ha még nyelvet is nehezen tanúl, akkor még a hippokampusza is kissebb az átlagnál. Konkrétan azt csinálják hogy fogják azt a központot amely szerintük az adott viselkedés formáért felelő, és nagyom gyermeteg logikával annyit mondanak hogy biztos azért van mert "kissebb", ez kb olyan kaliberű mintha azt mondanák az orvosok, hogy akinek rosszabb az emésztése annak kissebb a gyomra. És ezt mindenféle agyi képalkotó eljárások nélkül kikiáltják, és már adják is a cuccot, és ez miért van? Nos azért mert a lelki problémákat nem az agy fizikai szerkezete okozza, rengeteg ember van akiknek különböző okokból csecsemőkorukban kivágták az agyuk egyik felét, ezt mégis csak akkor veszed rajtuk észre, ha elmondják, és megmutatják a heget, ettől nem lesznek ők teszem azt autisták, vagy adhd-sok, az agynak nagyon sok kihasználtlan sejtje van, amelyek direkt ezért vannak ha esetleg valami olyan baleset érné a fejet amelytől megsérűlnének a használatban lévő területek, akkor a programot amit léleknek nevezünk azt azoknak a sejteknek a felhasználásával írhatja újra. Tehát ha még csak kissebb lenne az agyunk valakinél, és ezt nem 3-éves kor után bekövetkezett balaset okozná, akkor nem lehetne észre vennei hogy most kinek is kissebb az agya, egy mri nélkül. Arról nem beszélve hogy a pszichiáter eleve azt jelenti hogy lélek orvos, nem pedig neurológus... Én egyáltalán nem adnék be semmit egy ilyen nemű problémára, pláne nem egy ilyen kis gyereknek, de sajnos vagy nem sajnos te vagy az anyukája, aki majd jól elkábítja.

Igazad lehet, mert amilyen baromságokat hangoztatnak a pszichiátrián, és még vannak akik el is hiszik, és bedrogozzák a saját gyermeküket, lehet előkerűl a kötél...

Tudod mindennek van egy sötét oldala, ez alól az orvostudomány sem kivétel.