Szerintetek rossz anya lennèk,ha az autista gyermekem elhelyeznèm egy állandó neki való helyre?

Szerintem nem. Van egy pont amíg bírja az ember.

Nekünk más jellegű a "gondunk" és fejleszthető, de ha nem tudnánk az önállóságot elérni nála, nekünk is el kellene valamikor ezen gondolkodni (hogyan legyen ha nem leszünk vagy nem bírjuk erővel).

Szerintem nem.

Ha az én gyermekem lenne középsúlyosan érintett, már olyan 9 éves kora körül kezdtem volna nagyon nagyon lassan beszoktatni(tehát kezdetben fél nap, majd egyre több, majd ottalvás havi egyszer, majd egyre többször), hogy 13 éves korára, mikor már erősebb nálam, akkor ne legyen gond vagy trauma.

Szerintem sokkal hamarabb kellett volna kezdeni, majd minden nap felhívni, heti párszor látogatni, majd hétvégére egy egy napra elhozni. Ettől nem vagy rossz anya, csak őt másfajta rá váró életre kell felkészíteni, azaz otthonbanlakáshoz szoktatni. Megtanul majd fonni vagy valami hasznosat csinálni, élvezni fogja az életét, ha lépésekben hozzá szokik. Ennél többet egy gyereknek sem kívánhatunk/adhatunk, minthogy felkészítjük és hozzászoktatjuk a rá váró életre/világra.

Ha lányom van, nagyon nagyon felkészítem mindenfajta kellemetlen férfihatásra, ami érheti a legjobb helyen is.