A ti 3 evesetek sem engedi, hogy mellette tevezzetek vagy a hobbitoknak eljetek?

Nos igen az anyaság már csak ilyen, főleg ahol kicsi gyerek van. Egy 3 éves még nem úgy fogja fel hogy hú hagyom anyát kikapcsolodni mert neki arra szüksége van. Egy 3 évesnek az a fontos hogy az anyukája rá figyeljen vele törödjön. Ez egy ilyen időszak a gyerek válallás pedig ezzel jár. Hamarosan gondolom ovodába megy akkor majd lesz időd magadra. Nem egyszerű tudom de kitartás, és inkább probáld meg kiélvezni. A TV az csak tv de a gyereked egyszer ilyen kicsi.

Addig neki mit kellene csinálni amíg te tévézel, vagy a hobbidnak élsz?

Nekem már nagyobb a gyerekem, de ilyen nem volt. Jó, nem is TV-ztem állandóan (sőt, csak ritkán), de azt azért nem tűrtem volna, hogy terrorizáljon. Nem a gyerek dolga eldönteni, hogy Te mit csinálsz. Elég nagy már ahhoz, hogy megértse, nem érsz rá. Ez nagyon rossz hozzáállás, hogy nekünk anyáknak semmi se jár! Dehogynem! Fordítsátok meg a viszonyt, Te vagy a felnőtt, Te beleszólhatsz, hogy ő mit csinál (ha muszáj), de abba a gyerek nem szólhat bele, hogy Te mit csinálsz! Persze kérhet, hogy játssz vele, de ha nem érsz rá, tudomásul kell vennie.

Még olvasni is borzasztó, ahogy írsz a gyerekedről.

add örökbe.. mindenki jobban jár

Behódolsz? 3 éves, könyörgöm. Ha fejen áll, a NEM akkor is NEM. Nálam ez van, és a 2.5 ugyanúgy elfogadja, mint a 4.5, ha nemet mondok, és leülök és elolvasok valamit, vagy válaszolok emailekre, vagy könyvet olvasok. Mert igenis jár nekem, a szórakozás éppúgy, mint a tennivalók és kötelezettségek. Ő is el tudja foglalni magát mással, ha akarja. Ne engedj neki!

Eleve nem húztál határokat szerintem, nem tanulta meg, hogy néha bizony saját magát is el kell tudnia foglalni, de másrészt meg egy hároméves már nem olyan pici, hogy ne tudd ezt vele megértetni. Az én lányom is három, ő is sokszor mindent megtesz, ha apjával beszélnénk valamiről, hogy apa rá figyeljen, mert ő nincs vele itthon egész nap... de apa meg szokta neki mondani, hogy rajzolj valamit, és mire végzel, meg is beszéltem anyával amit meg kell és megnézem, mit rajzoltál nekem. Na, szóval esetleg kommunikálj a gyerekeddel. És nem, a “hagyjál már kicsit békén” meg hasonlók nem jók. És minél idegesebb vagy, annál rosszabb. Higgadtan de következetesen meg kell értetni vele, ha dolgod van és kész. Ami a tévézést meg a hobbikat illeti, azt az ember mondjuk többnyire nem a gyerek mellett űzi, hanem pl alvásidőben, illetve hétvégén, stb. Ez nekem is fura, hogy le akarsz ülni tévézni. Egyszem gyerek mellett nekem erre nem is nagyon jut időm. Házimunka, főzés, bevásárlás, séta, játszótér, stb... ha rossz az idő és beszorulunk a lakásba, együtt nézünk mesét vagy játszunk. Nem kell MINDENT alárendelni a gyereknek, de azért némi áldozattal is jár (bár ez azért szerintem elég erős szó rá), de végképp nem azért van, hogy otthon lehess és kedvedre hobbizhass. Ha nem lenne a gyerek, akkor egész nap a munkahelyeden lennél és ott sem mondhatnád a főnöknek, hogy most tévézni akarok, hagyjál kicsit békén..: