A ti 3 evesetek sem engedi, hogy mellette tevezzetek vagy a hobbitoknak eljetek?

igen, vártam a lepontozást.

küzdjetek tovább a 2 percnyi nyugodt tévézésért, sziasztok!:)

22-es ezt honnan veszed? A legtöbb 3 éves már bőven eljátszik egyedül akár órákig. Ha nem is a legtöbb, de a fele biztosan.

Az én 3 évesem és a 2 évesem is eljátszik egyedül órákig, néha kirángatni alig tudom őket a játszótérre. Sőt van hogy kiviszi magával a játékát, mert nem tud leszakadni az éppen aktuális szerepjátékáról, és kint is folytatja. Ez szerintem teljesen általános jelenség, inkább az a ritkább, ha egyáltalán nem játszik el magában.

Egyedül órákig egy 2-3 éves? Na ilyet meg én nem ismerek. Egyet sem. Pedig óvodai dolgozóként is van rálátásom.

Még hogy ilyen lenne a többség!

Mi kb másfél éves koráig tudtunk bármi olyat nézni, amihez nekünk felnőtteknek volt kedvünk, mert addig egyáltalán nem érdekelte. Volt, hogy annyira fáradt voltam, hogy csak így tudtam ébren maradni, kizben meg hajtogattam a ruhákat, ő meg kúszogatott a szőnyegen.

Amióta érdekli a tévé, úgy kell lefejteni róla, és mivel kétéves dackorszakos, és félelmetesen okos, kész harc. Ki kellett húzni, mert megtanulta bekapcsolni és csatornát váltani, és még körmondatokban könyörögni is, hogy hadd mesézzen.

Szóval mióta ez van, azóta nem tudunk, nagy ritkán sikerül félszemmel végigfutnom a kedvenc főzős műsorom, de az értelmes filmek estére maradnak, alvás után.

Ami a hobbikat illeti, szerintem egyáltalán nem ördögtől való akkor olvasni egyet, vagy keresztrejtvényt fejteni, amikor a kicsi belemerült valamibe. De arra számíthatsz, hogy hamar kiszagolják, és szaladnak megnézni, mi az. Ez egy ösztön, tudni akarják, mit csinálsz, hogy utánozzák. Ezzel nem tudsz mit csinálni, bele kell nyugodnod. De minél nagyobb, annál inkább meg tudod beszélni vele, hogy foglalja el magát. Hogy milyen okból, azt te döntöd el, és semmi köze hozzá a gyk népének. Ha neked fontos egy kis kikapcsolódás, hogy embernek érezd magad, es utána jobb kedvvel folytasd a napot a gyerekkel, akkor nem fog belehalni a haromévesed se napi félórába, amit nem egymás szájában töltötök. Legfeljebb megtanulja lassacskán betartani mások határait. Kezdd apránként.