Miért engedik meg maguknak ezt az anyukák? Engem nagyon zavar!

Amíg nem fizetjük ki, addig a boltosnénié, ha pedig csak úgy elvesszük, és megesszük, megisszuk, ki fog minket küldeni, mert nem viselkedünk rendesen. Ez az egyik bolti játékszabály. Ha kell, ezt milliószor mondom el egy bevásárlás alatt. Nem eszünk, nem iszunk, amíg ki nem fizettük. Talán egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor szegtük meg ezt, akkor viszont az volt az első, h szóltunk a biztiőrnek.

A legnagyobb baj az, h amíg én folyamatosan beszélek hozzá, oktatom, elmagyarázom a miérteket, addig másnak az a legegyszerűbb, h nyom a kezébe egy kiflit, és addig kussban van a gyerek. Ezt nem bírja bevenni a gyomrom...de millió példa van még ilyen a játszótéren, buszon, stb.

Mi a gyíknak valakinek gyerek, ha nagy ívben lesz@rja, meg fáradt, etc....

12-es vagyok. Mostanában azért elég rendesen el vannak "kapatva" a gyerekek. Ha tudom, hogy kicsi a gyerekem, és muszáj őt vásárolni vinnem, akkor előtte megetetem. Ha célirányosan megyek, akkor multiban a nagybevásárlás sincs 3 óra.

Engem nem érdekel, ki-mit mond, amíg nem fizettük ki, nem a miénk, és kész.

Persze más ez egy piacon, vagy egy falusi kisboltban, ahol az eladók adják a gyerek kezébe.

Ja és az egész különösen a kisboltban irritáló, ahol egy vásárlás átlagos időtartama 5 perc, és 2 embernél többen még sosem álltak sorba a kasszánál. De nem lehet kibírni azt az 5 méternyi utat a kenyeres pulttól a kasszáig, muszáj végigmorzsázni mindent aztán persze anyuka lenne legjobban kiakadva, ha bolt tele lenne hangyákkal...

(2 éves gyerek anyukája vagyok amúgy, mielőtt leszólnátok h nincs tapasztalatom)

Nehezen kezelhető kisfiam kezébe sosem adtam ennivalót mig ki nem fizettük. Bármennyire is hisztizett érte. Most már tudja magától hogy mig nem fizettük addig nem eszünk belőle.

Rengetegszer el kellett mondanom neki....de megérte.

Ha tényleg nem birtam vele inkább kijöttünk a boltból.

Az én kisfiam is sokszor volt, hogy megette volna, amit a kosárba tettünk, de mindig mondtam neki, hogy majd megeszed, ha kifizettük.

De van akiknél ez nem így működik.

És az én kisfiammal se egyszerű a bevásárlás, mert minden érdekli, mindenre kíváncsi, sok felesleges dolgot megvenne, ettől függetlenül megérti, ha valamit nem veszünk meg, akkor nem veszünk meg, nem hisztizett soha a boltba, viszont nem is adtam soha semmit a kezébe, hogy nyugton legyen.

Szóval ne általánosíts, nem minden szülő ilyen!

Egy 1- 1 1/2 éves gyereket nem lehet arra nevelni, hogy egy szó nélkül ülje végig a nagybevásárlást.

Első gyereknél nekünk semmiféle segítségünk nem volt, a városban 0 ismerős, úh nem, nem tudtuk kire hagyni és nem, nem hagytuk otthon egyedül. Együtt mentünk hárman vásárolni és bizony volt, hogy kapott egy kiflit, kben ki akart ugrani a kocsiból vagy nekiállt feszíteni magát, mert nem akart ülni. Kiabált, visított. Amikor adtam neki, akkor elmajszolta és csöndben volt. Ja, és nem, nem éhesen vittem el, mert evett előtte! Szóval megette, a pénztárnál pedig mondtam, hogy +1 kifli volt.

Most már 2,5 éves, elég régóta nem kell ilyen praktikához folyamodni, mert meg tud ülni a fenekén csendben, vagy szépen jön a bev.kocsi mellett.

Lányom 1,5 éves, ő alapból nyugisabb, neki soha nem kellett adni semmit emiatt.

Egyszer amúgy volt itt egy ilyen kérdés és óriási vita és komment cunamit indított el.

Aki olyan mákos, hogy a gyereke megül csendben és már 1 évesen jólnevelet (hahha....), akkor az örüljön. Meg az is, akinek vak kire bízni a gyereket. Amúgy szerintem nem hátrány, ha megismeri a boltba járást is a kicsi.

Azt elítélem, akik felzabálnak egy csomó mindent és a papírt szerte-szét hagyják az üzletben, a pénztárnál nem fizetnek.

De szerintem 1 kiflitől, amit megeszik a gyerek és addig a szülők nyugodtan be tudnak vásárolni, nem dől össze a világ.