Volt,hogy olyanra gondoltatok amit sosem lennétek képesek megtenni a gyereketekkel?

Sajnos, már többször is. Pedig még csak pár hetes, de mivel nagyjából minden éjszakát végig ordít megállás nélkül, én a kimerültségtől mindenre is gondoltam olyankor. Mondjuk a leggyakoribb csak az, hogy egyikünknek költöznie kell🤣

#8! Köszönjük szuperanyu! Mostmár mi is jobban igyekszünk, hogy a nyomodba érhessünk!😋 Díjat megkaptad már, vagy felterjesszelek?

Egyszer felindulásból azt mondtam kidobom az ablakon de nem gondoltam egy másodpercre se komolyan. Rengetegszer kiborultam már, de valahogy inkább az szokott elsőnek eszembe jutni hogy lelépek a fenébe, itthagyok mindent, nem pedig az agresszió.

Persze olyan is volt hogy megszorítottam a kezét vagy elrántottam onnan ahol a rosszaságot csinálta, de legtöbbször saját magát veszélyezteti, szóval nem jut eszembe még pluszba megverni.

De normális bizonyos szintig, ha az ember idegileg ki van készülve.

De szerintem az ide kertben elásást kommentelők se gondolták ezt komolyan.

Az lenne indulatkezelesi problema, ha tornek-zuznek mikozben ideges vagyok. Vagy elvernem a gyereket. Kart tennek magamban.

De nem teszem. Hadd gondoljak mar azt, amit akarok, hihetetlen, hogy meg emiatt is le vannak szolva az anyak 😂🤷‍♀️

Ezek kényszergondolatok, szerintem az emberek 90%-a gondol sokszor buta dolgokra. Ugyanaz, mint amikor a kezedben van egy kés, és arra gondolsz, hogy mi lenne ha magadba szúrnád. Nyilván nem teszed meg, de ott van az a "mi lenne ha".

A kisgyerekek/babák pedig marha idegesítőek tudnak lenni, főleg, ha fülsüketítően végig ordítják az éjszakát. Emberek vagyunk, nem robotok, így a türelmünk is véges.

Én csodálkoztam rajta, hogy meg merted ezt itt kérdezni, azon meg még jobban, hogy nem szedtek szét a válaszolók 😅

Azért tök jó dolog, hogy fejlődik a világ, mert már olyan témákról is lehet beszélni, amik régen tabuk voltak. Ilyen kimondott gondolatokért 50 éve szerintem agyonverték volna a nőket.

Indulatkezelési gond, mit nem mondasz, nyilván felnőtt egy generáció, akiket a szülei kérdés nélkül szájba vert, ha kiborított egy pohár vizet VÉLETLENÜL. Gondolom te se hitted, hogy ilyen fantasztikus útravalóval mindenkinek megjött a megvilágosodás 30 évesen, hogy na akkor ezt hogy is kellett volna helyesen. Mindenki csak azt tudja, hogy nem volt jó. De nem tudja sem a saját, se a gyerek érzéseit jól kezelni, mert nem tanulta meg...

De persze te sokkal jobb vagy mindenkinél, gratulálunk.

Nekem is voltak ilyen gondolataim, többek között pont ez ébresztett rá, mennyi elfojtott szrság van bennem (hála a saját gyerekkoromnak) és ezért kezdtem el ezzel foglalkozni mélyebben. Attól még ha nagyon fáradt és kimerült vagyok, bennem is felmerül, hogy mennyivel könnyebb lenne bezárkózni a szekrénybe vagy világgá menni, urambocsá nyakon vágni a gyereket a 26 milliomodik napi baromsága után, de nem teszem meg és az esetek többségében már sokkal jobban is kezelem, mint korábban. De nem gépek vagyunk, kimerülten, hullafáradtan, nyűgösen, éhesen sokkal nehezebb higgadt szülőnek lenni, mint amikor mindezek nincsenek.