Ha a gyerekem hátam mögött kiveszi a bankkártyámat és neten vásárolna róla, és csak az sms jóváhagyó kódon bukott el, mit várhatok tőle ha nagyobb lesz?

Nyilván leveszi a bölcsis a fejedről a sapkát, mert vicces. Érti ő, hogy nem szabad, hiszen elmondtad neki jópárszor. Csak épp leszarja, mert bölcsis. De te vagy a felnőtt, neked kellett volna megoldást találni, pl. saját magad levenni a sapkádat, akkor ő nem tudja. Vagy ha ez nem opció, akkor a kezébe adni valamit, hogy azzal foglalkozzon. Vagy beszélni hozzá, hogy most rádadom a kabátot, segíts, tedd bele a kezed. Most bekötöm a cipődet, próbáld meg te is, hátha sikerül. (Nyilván nem fog sikerülni, de amíg elfoglalja magát az egyik cipővel, addig ráadod a másikat, ráadod a sapkát, sálat...)

De ezekhez a megoldásokhoz másképp kell gondolkodnod. Írhatnánk ide ötleteket, hogy oldd meg a bankkártyás problémát, de nálatok rendszerszintű gond van, ezen nem segít egy-egy tanács. Szóval menjetek el nevtanba/pszichológushoz, ahol nem csak egy-egy tanácsot adnak.

(Amúgy én simán adnék zsebpénzt a gyereknek, valami olyan összeget, amiért kis szar hülyeségeket vásárolsz neki. Megkapja a pénzt, te meg ezután nem veszel neki ilyesmiket. Ha nyávog valamiért, akkor vegye meg ő. Persze érdemes először naponta adni, bármilyen kicsi is az összeg, és mindenképp készpénzt. Aztán idővel hetente, majd havonta, és persze egy idő után, ha már érti a dolgot, akkor áttérhettek virtuális pénzre - akár úgy is, hogy a hűtőre felragasztott cetlit vezetitek az "egyenlegét".)

Igen, te vagy lemaradva. Szépen megtanulnak a netről bármit, nem kell nekik hiperintelligensnek lenni hozzá. Plusz a felületen mindenhova oda van írva, mit kell nézni a kártyán, rohadtul nem bonyolult bepötyögni a nevet meg a szamokat.

Inkábbarról van szó, hogy egy hétévesnek ilyesmi nem szokott eszébe jutni. De a kérdező gyereke rendszeresen lop.

Nyugi én tudom miről beszélsz!!

Nekem a lányaim pont ilyenek csak éppen a tanulással és kötelezettségekkel szemben. Kb szembe röhögnek és flegmáznak, csak azért sem csinálják amit kérek. Ha büntetem őket, azt is kiröhögik, akkor az ágyban a fal felé fordulva alszanak... Szóval semmit nem ér semmi, a józan ész és beszélgetés pláne nem. Ugyan lopni nem mernének tőlem, mert tudják, hogy azért nagyon elverném mindegyiket. Igen, jól olvassa mindenki, azért megverném őket, még nem volt rá példa de van az határ, amire azt mondom... Na ezt ők is nagyon jól tudják, nem merik megkockáztatni.

Azzal semmit nem érsz el sajnos ha csúnyán nézel rá, az ilyen természettel rendelkező gyerek csak kiröhögi.

És bármilyen hihetetlen, nem mindenkinél válik be a ma oly divatos liberális nevelési elv.

Nevelési tanács kell? Menjetek el nevelési tanácsadóba (pedagógiai szakszolgálat), és fogsz kapni tanácsot, pszichológustól. Ugyanis nem (csak) akkor kell felkeresni, ha nem intelligens a gyerek, azon változtatni nem tud, maximum mérni a szintjét.

Itt az a gond, hogy folyamatosan ugyanazokat a köröket futod a gyerekkel, és nem változik semmi (miért is változna), egyértelmű, hogy szükséged van egy olyan emberre, aki felteszi a megfelelő kérdéseket, és segít jobb stratégiákat kialakítani.

Van egy kulcsmondat: te se nyomkodd a telefonodat!

A gyereked azért vett ki pénzt a tárcából feltűnően mert figyelmet szeretne. A bankkártya ugyanez, mert ha kiderül, akkor vele foglalkozol!!!

Mikor játszottatok, sétáltatok utoljára kettesben úgy, hogy élveztétek, hogy csak rá figyeltél?

Figyelemfelhívás a részéről.

Nem vagyok kütyüellenes, de nekem a 9 éves fiam sem töltöget le csak úgy felügyelet nélkül semmit. Azt is megkérdezi, hogy mikor használhatja a tabletet pl, azt használhatja, ami rajta van, nem tölt le semmit egyedül, nem is lehet. Te ezek szerint nem kis időre hagyod ott a gép előtt egyedül, ha van ideje ellopni a kártyát, meg még fizetni is vele. Magyarul azt sem tudod, mit csinál.

Ha pedig a gyerek tényleg ilyen, és még csak fel sem fogja, hogy ez rossz, akkor sürgősen elvinném én is szakemberhez. Valami nem kerek ott, ahol a gyerek lop és csak vigyorog rajta.