A férjem megpofozta a gyereket. Most mi legyen?

Mint mindig, most is egyetértek Derjaderjával, ő ebben a kategóriában a legnormálisabb anyuka. Ismét ő adta a leghasznosabb választ.

A #11-es válaszoló meg csak kiragadott egy jelentéktelen szót, hogy belekössön.

9-es vagyok. Valóban Derjaderja jó dolgokat írt. Én is verés ellenes vagyok. Attól mert 9 év alatt mondjuk 5 pofont kapott a fiam (nyilván nem vagyok rá büszke de sajnos szükségét éreztem).

És igazán jól nevelt okos gyerek, nem szenved semmiben hiányt. Nem lett lelkileg traumatizalva ez által. Én is talán 2-3 pofont kaptam életemben de engem nem neveltek a szüleim normálisan. KB mindent megengedtek... Csoda hogy nem lettem ennél rosszabb 😀

De amiket óvodában és iskolában látok sokszor, a többi gyereket. Ahogy a szüleikkel/tanaraikkal beszélnek és viselkednek... És nem a gyerekotthonos gyerekek. Ők egy teljesen más kategória. Hanem akikkel a fiam jár.

Nem azt mondom hogy őket is verni kellene de meg kellene valamilyen módszerrel NEVELNI őket.

Csak egy példa: covid óta suli előtt várjuk a gyerekeket előre megadott időpontban jönnek ki. 9 éves gyerek kijön. Anyja lába elé leb@ssza a kabátot meg az iskolatáskát és elfut... A parkoló irányába gondolom az autóhoz. És nem egyszer történt meg. Anyuka meg felveszi és megy utána, mint valami rabszolga. Gyerek már sehol... Ki tudja mikor csapja el egy autó. Ha az én fiam csinálna ilyet... Lehet hogy a 10.alkalom után ott mindenki előtt felpofoznám. Akkor is ha feljelentenek. De ez már kiskorában el lett rontva gyanítom.

Nem is a gyerek hibája ez... Sajnos a legtöbb mai szülő nem neveli a gyerekét, hagyja hogy ő legyen a főnök. Ezért nem tisztelik a szüleiket és a többi felnőttet sem.

El lehet ítélni is a véleményem miatt de akkor is ezt érzem. Aki meg ok nélkül veri a gyerekét stb. Elhihetitek nem egy esetet láttam... Nem is tudom mit tennék velük mert ők aztán tényleg egy életre megnyomorítják a saját gyermekeiket.

Szerintem itt azok is válaszolgatnak, akik utálják a gyerekeket, mint a többi kérdésnél. És a véleményüket biztosan nem mernék kifejteni a rendőrségen például, vagy felvállalni a családsegítő előtt, esetleg a tanárnő, óvónő előtt.

Ne hallgass rájuk.

10es válasz tök korrekt, én is így gondolom, és velem is így volt. 2 évesen a fenekére csaptam, nem is sírt, talán nem is érezte a pelenka miatt, de nekem nagyon rossz volt. Leginkább azért, mert ijesztően jólesett megütni, mikor annyira dühös voltam rá. Azóta csak erősebben fogom a karját, miközben leültetem és emelem/húzom erősen fogva, hogy bevigyem a szobájába lehiggadni. Ezeket ugyanúgy sérelmezi, mintha verném, mert erőszakot alkalmazok, a múltkor tiltakozott, hogy "anya ne bánts"(már 7 éves). Nagyon kiakasztott, mert büszke voltam rá, hogy nem ütöm, erre mégis tart tőlem, ha ideges vagyok, és akkor vagyok ideges, ha ő hisztizik.. Szerintem bármit is csinálsz helyette, ha erővel teszed, ugyanazt a hatást éred el, más ötletem meg nincs, mert nem tombolhat akárhol, ki kell emelni a helyzetből, azt meg csak erővel lehet megtenni, ha nem mozdul magától.