Mit gondoltok a játszótéri evésről? Szerintetek tényleg gonosz vagyok?

Én azt sem tudom mikor kéne nasit adni, 2 múlt mostmár néha otthon eszik az apjával, de a fiam, ha jól lakott nem kér már semmit, de viszont ha nem evett rendesen én nem adok semmi vackot, hogy egyen rendes főtt kaját ha jön a kövi kaja.

Nálam csak szipacs(gyümipüré) van vész esetre.

Én szoktam játszótérre étkezést szervezni, mert van, hogy másképp nem szervezhető meg a nap 2 pici gyerekkel.

Pl. oltásra kell vigyem valamelyiket, ami egy fél órás út. Mellette van a játszó, az egyik, meg úgy egyáltalán, a piac, a DM, patika stb.

Másképp nem lehet megjárni, valahol kell étkezni.

Ezen a játszón asztalok és padok vannak.

Úgy eszünk játszón, hogy leülünk, kezet tisztitunk, eszünk aztán vége.

Ilyenkor sose viszek nasit, almát szoktam felvágni (vagy ubit, paprikát) meg mondjuk pogit vagy abonettet, és inni mindig víz van.

Még sose kerültem ezért kellemetlen hyzetbe.

"Mi nem eszünk utcán."

Erre muszáj reagálnom. Természetesen tiszteletben tartom minden ember saját életvitelét, de nem tudom megállni.

Még akkor sem, ha nem kimondottan a kérdéshez tartozik a válaszom.

Mert én imádok az utcán enni. Bárhol jártam a világban végigettem az összes street food bazárt. Ugyanakkor a férjem kizárólag terített asztalnál, késsel-villával volt csak képes bármit megenni.

Nem evett papírtányérból, nem evett műanyag evőeszközzel, nem evett semmit vásárokon, gasztro fesztiválokon, búcsúkon, pedig istenbizony kívánta, de egyszerűen nem volt rá képes. Így nevelték.

Komoly gondot okozott, mert elég sokat kóboroltunk a világban, de ő, amikor megéhezett, haza kellett menni, vagy be egy étterembe, megkavarta a programot, kellemetlen volt a társaságnak.

Egy idő után már nem is jött ilyen programokra.

Elnézést az off-ért.

Nekem még ezeknek az elvárásoknak az összessége jut eszembe. Van egy 2 éves meg egy 7 hónapos gyerekem. Szóval:

"Játszótéren nem eszünk".

" Nyilvanosan nem szoptatunk"

" Szoptatott gyerek ne kapjon az első 6 hónapban cumisüveget".

"Az orvoshoz a covid miatt időpontra gyere, varakozni az utcán kell, egyszerre egy vki mehet be".

"Ne buszozz, hangos a gyerek"

"Csak beteszed a sged az autóba és szennyezed a levegőt"

"Ne vidd nagybevásárlasra a gyereket"

"Vidd vásárolni, hogy tanuljon viselkedni"

"Ne hisztizzen, még mielőtt tud viselkedni"

"Mindig csak kedvesen és szakmailag hibátlanulj szólj hozzá"

"Èlvezze a gyerekkort, sarazzon, vizezzen"

"Ne vidd kopott ruhában a játszóra mert proli vagy"

"Ne öltözz játszósba, meg ha együtt is szoktál homokozni a gyerekkel"

"Ne ülj a padon, ne telefonozz amig jatszik, még ha a gls futár is hív, hogy mikor erkezzen a babakozmetikumos csomaggal".

"Altasd mindig ugyanakkor"

"Ne hagyd autóshordozóban, inkább kelts fel"

"Ne hordozd, főleg ha lóg a feje alváskor"

"Ne bízd másra"

"Intézz el mindent".

Stb.

Szóval szerintem gáz ha csokival rohangál a játszón, de az is gáz, aki folyton azt kukkolja, hogy ki mit csinál, amit szerinte nem kellene.

Nálunk szerencsére ritkán van ilyen, de kerültem már emiatt konfliktusba a saját gyerekemmel, mások hülyesége miatt, ami nagyon feldühített akkor:

Egy felsősökből álló iskolás csoportot a tanár egy nagy park közepén álló játszótéren fagyiztatott meg. A serdülők nem csináltak ott semmit (miután megették, akkor sem), csak unták a banánt a játékokon ücsörögve, fagyizás után telefont nyomkodva (a tanár ugyanezt csinálta a padon ülve).

Az én, közel 3 évesem meg persze ahogy meglátta, hogy körülötte kb. 20 gyerek fagyit eszik, csak Ő nem; elkezdett hisztizni érte, pedig egészen addig szépen eljátszott. Odáig fajult a helyzet, hogy végül nekünk kellett elmenni onnan. Rendkívül dühített a dolog.

Szerintem sincs helye a játszótéren az evésnek!

Volt, hogy vittem neki valami harapnivalót, de azt nem úgy intéztük, hogy a játszón ette meg, hanem félrevonultunk egy kieső helyre a közeli parkba; vagy ha már közel volt az indulás, akkor mondtam Neki, hogy nem sokára indulunk, majd a kocsiban megkapja.

Suttyó dolognak tartom, ha játszótás közben állandóan odarohangál a gyerek a szülőhöz néhány falatért, majd teli kézzel/ szájjal visszamegy a többi gyerek közé, akik így meg csak sóvárognak.

Egyrészt azt gondolom, hogy ebben a formában bunkóság is; ha többi gyereket is megkínálják, akkor az egy fokkal jobb, de azt sem tartom helyénvalónak, mert lehet, hogy pl. más szülő nem adna olyat a gyerekének (pl. jártam így már nyalókával, hogy az alig 2 évesemnek akarták a szájába tuszkolni, hogy egyen Ő is...); vagy éppen pl. ebéd előtt egyáltalán nem is akarná telezabáltatni minden sz.rral a gyerekét, még akkor sem, ha alapvetően szokott olyasmit adni; mert egyszerűen akkor, és ott nincs annak helye, ideje.

Az még nem jutott eszedbe, hogy más esetleg nem csak 1-2 órára megy ki? Mi sokszor ismerős anyukákkal együtt ott töltjük majdnem az egész délutánt. Ennyi idő alatt meg igenis megéheznek a gyerekek, úgyhogy igen, viszünk kaját, és pont nem érdekel, hogy a 127. ismeretlen anyukának ez tetszik-e vagy nem. Maradjon éhes a gyerek, mert te csak 1 órára jöttél, ezért te nem hozol kaját?

Mondjuk én más gyerekét nem kínálgatom, a mieink ilyenkor odajönnek hozzánk a padhoz, leülnek, esznek, aztán mennek játszani tovább.

Rengeteget vagyunk ùton, rengeteget eszünk ùtközben, jatszótèren, közlekedesi eszközön.

Szerintem kèrdezès nèlkül megkìnàlni a gyereket bunkòsàg. Sosem adtunk vagy kaptunk ètelt előzetes egyeztetès nèlkül. Sajnos sok szemèt ètelre ìgy is jatszòteren kapott rà a gyerekem.

Azt nem varhatod, hogy mas ne egyen jatszótèren, mert neked nem tetszik. Az alap, hogy ne etetgesse senik a màs gyerekét.

Ha nem f9gadod el, amit kìnalnak neki, akkor viszont neked kell a konfliktushelyzetet vallalni.