Ti elmennétek a gyereketekért a táborba ha nem érzi jól magát?

Sok mindentől függ pl. miért akar hazamenni?

Amúgy hány éves vagy?

éjjel inkább aludj.

Venne a fene 12 évesnek mobilnetes okostelefont...

Értem sose jöttek el, pedig minden táborból minimum a harmadik este sírva hívtam fel őket. Utáltam táborozni.

Ettől függetlenül nálam is az indoktól függne, hogy elmegyek-e érte.

Remélem 12 évesen a lányaim már nem lesznek annyira anyám asszony katonái, hogy 5 napot nem bírnak ki nélkülem.

Bele gondoltál, hogy hogyan lesz késöbb az élteted, ha 12 évesen nem tudod anyukádékat 5 napra elengedni?

19 évesen egyedül mentem Amerikába egy idegen családhoz. Az elöttem lévö lány azért jött haza, mert soha nem bírta elengedni a szüleit, és akkor 18 évesen sem sikerült, így 2 hét után sírva ment haza. Nekem viszont egy szuper 1 évem volt, habár nekem is nagyon hiányoztak a szüleim, néha sirdogáltam is, de tudtam, hogy attól, hogy hiányoznak még nagyon jól tudom magamat érezni máshol.

Habár 7 éves korom ota táboroztam, és 1 heteket nem volt nehéz a szüleim nélkül kibirni. A

Neked az a bajod, hogy már most negatívan látod a tábort. Már most arrol álmodozol, hogy a szüleid majd elhoznak. Erröl a szüleid is tehetnek, mert nem azt sugalják beléd, hogy kibírod az 5 napot, hanem azt hogy ne bírd ki majd mi elmegyünk érted. Szerintem nem veled van a baj, hanem hogy a szüleid nem bírják ki nélküled, és ök ezt beléd sugalják.Ha te nem hívod öket az 5 napban, biztos lehetsz, hogy a végén sírva fognak várni, mertök képtelenek téged elengedni, és téged eleve úgy neveltek, hogy te is képtelen legyél elengedni öket.

Hát ha az első napok nehézségei után anyáék mindig hazavittek volna, lemaradtam volna rengeteg nagyszerű élményről.

Volt egy ismerősöm, aki képes volt az egyetemi (!) gólyatáborból felhívni a szüleit azzal, hogy "anya, itt isznak, haza akarok menni". Nehogy aztán te is idejuss, hogy 18 éves korodra se legyél képes megmaradni valahol a szüleid nélkül.