14 éves lányom rendszeres szexuális életet él. Mit tegyek?

#24-esnek teljesen igaza van... itt nem a kádárizmus gyökereit kell keresni. egy 14 éves még éretlen az ilyen dolgokra, hiába van strandlabdányi melle, meg szőrtelenített pinája. attól még gyerek.

itt mindenki papol a liberális nevelésről, de ha teherbe vágná valaki a kislányt, a kedves anyuka lenne a legjobban felháborodva, aki beleengedte ebbe az erkölcstelen életvitelbe...

"Egy 14 éves KISLÁNYNAK nincs ismétlem NINCS magánélete"

Egyetértek néhány dologgal amit írtál, de ezzel nem. Miért ne lenne? Más dolog, hogy nem épp a legjobb dolog hogy ahogy te fogalmazol, az arcára vereti, és 14 évesen talán nem kéne, de szerintem már egy 6 évesnek is van privát szférája, és nem kéne senkinek a cuccaiban turkálni, kortól függetlenül.

Komolyan beszélgess el a lányoddal, hogy valóban ezt jónak gondolja-e, hogy ezt csinálja, és védekezzen. Viszont továbbra is azt mondom, hogy ha azt akarod, hogy valamennyire is komolyan vegyen, és ne durcizzon és utáljon és papolásnak vegye, akkor ne sikítsd le a fejét, ne büntesd, ne tiltsd, hanem beszélgess vele simán, egyenrangú félként, mert ha fenyegeted, stb, akkor dacból csak azét is ezt fogja csinálni.

egyrészt azt mondom, hogy örülj, hogy még nem terhes.

örülj, hogy ezek szerint nem (mindenki) élvez belé.

és hogy hasznosat is mondjak, ne tiltás legyen, ha az ellen úgy tiltakozik, hanem valóban inkább azt sulykold belé, hogy védekezzen, és ebben támogasd!

Kedves kérdező!

Nem tudhatjuk, hogy te és a lányod milyen kapcsolatban vagytok egymással, de mindenképp jó lenne, ha beszélnél vele, legfőképp a védekezésről!

Én 15 évesen kezdtem szexuális életet élni, és bár anyukámmal sosem tudtam erről beszélni, de hálistennek elég eszem volt ahhoz, hogy mindig védekezzek. Ahogy látom, a lányod is odafigyel, bár az a spermafolt érdekesen hangzik. (Annyit azért elmondanék, hogy nálam ha tocsogósra vagyok izgulva, az átáztatja a bugyimat, és később pont úgy szárad meg rajta, mintha sperma lenne.) Ettől függetlenül nagyon fontos, hogy beszéljetek a védekezésről!

Én azt tanácsolom, hogy ne tiltsd őt, mert nem lesz jó vége. A saját példámból kiindulva: engem otthon anyukám mindig fogni és korlátozni próbált; ez csak még nagyobb ellenállást szült a részemről. Semmit nem mondtam el neki, csak mentem a saját fejem után. Ne akard, hogy a te lányod is ezt tegye. Hidd el, amit akar, azt mindet csinálni fogja, ha nem hagyod, akkor is.

Most pedig, mindezek után egy kicsit magam ellen is fogok bezsélni:

Az lenne a legjobb, ha leülnétek, és megpróbálnál vele őszintén beszélni az érzéseidről, a SAJÁT ÉRZÉSEIDRŐL, nem pedig arról, amit itt tizen-huszon egynéhány ember tanácsolt. Hisz mégis csak az a fontos, hogy te mit érzel ezzel a dologgal kapcsolatban, és, hogy te és a lányod ezt a fennálló helyzetet meg tudjátok oldani.

Remélem tudtad neked segíteni.

Üdv:

Bexy

# 36: 38 éves vagyok, van lányom, és baromira nem értek veled egyet! Az erőszak egyáltalán nem vezet semmire ebben az esetben, a tiltás sem!

Te nem voltál kamasz? Én igen! És még emlékszem rá! Minél jobban tiltottak valamitől, annál inkább csináltam. Pedig vertek is, nem izgatott! Még jobban lázadtam!

Itt tényleg csak az őszinte beszélgetés segíthet, ha egyenrangú félként beszélget el a kérdező a lányával, és megpróbálja befolyásolni kicsit pozitív irányban! A szüzességét már nem fogja visszanyerni, valószínűleg szexuális életet ezután is fog élni, csak a kérdés, hogy HOGYAN!

(Egyébként nehogy azt hidd, hogy régen más volt a helyzet... volt olyan évfolyamtársam, aki 15 évesen szült...)

Igen is célravezető tud lenni a szülői szigor és szükséges is! Az én generációs is úgy "nőtt fel", hogy 15-16 évesen ciki volt szűznek lenni... Nekem viszont szigorúak voltak a szüleim és nem engedtek el bulizni, vagy csak úgy, ha velem volt a testvérem, aki vigyázott rám. Persze én is próbáltam pasizni, de ugye eleve lehetetlen volt a helyzet. Akkor nagyon utáltam szüleimet azért, hogy nem engedtek el sehova, most viszont már hálás vagyok nekik, hogy nem 14 évesen egy buliban vesztettem el a szüzességem. 17 évesen ismertem meg az első barátomat, egyből be is mutattam szüleimnek, sőt a két család is megismerte egymást, mégis 18 éves koromig nem alhattam nála és nem mehettem vele bulizni, úgy sem, ha náluk volt a buli.

Nem mondom, hogy be kell zárni a gyereket, de igen is oda kell figyelni, hogy mikor, hol és kivel van. A mai 14 évesek már nem játszanak, az nem menő... illetve nem úgy játszanak, mint régen a 14 évesek.

Bárki bármit mondjon, 14 éves gyereknek még nem való a szex! Tudom, az osztálytársaim nagy rész 15 éves korára már nem volt szűz. Elég sokat "fiatal anyukák" lettek, egy páran "normális" életet élnek, a többiekről gondolom nem kell mesélnem. 25N

#36 írása láttán nekem is elgurult a gyógyszerem.

Tudok mondani nem kedves dolgokat édesanyámról, de azt, hogy ne foglalkozott volna velem gyerekkoromban, na azt nem mondhatom el. Mégis valóban elbaszott egy tinédzser lett belőlem. Elvált szülők gyerekeként rengeteg törődést kaptam anyámtól, de végül csak eltaszítottam magamtól. Egy saját világot alakítottam ki, anélkül, hogy ő erre rájött volna. Az én személyiségemnek volt köszönhető. A mai világban NEM TUD a szülő a gyereke minden dolgának utána nézni. Lehetetlen. Pedig az én anyám se mai csirke, 56 éves már, mikor én voltam 14-15, már akkor is 50 felett járt, és volt két idősebb nővérem is. Sok mindent látott már. Én mégis, alig 15 évesen kijátszottam, ellenszegültem, szexeltem. És ez állítom, hogy nem az elbaszott nevelésemnek, hanem inkább a túlzott aggódásnak és óvásnak, az abból való kitörni akarásnak, a túlzott szabályozásnak volt köszönhető. Élni akartam. Más kérdés, hogy azóta rájöttem, hogy mekkora egy barom voltam, de a hülye a saját kárán tanul, nem? Érdekes van több olyan ismerősöm, akinek tök liberális gondolkodású, nyitott, normális gondolkodású szülei vannak, azok még a mai napig szűzek, és a normálisat keresik, nem állnak le fűvel-fával. Persze nagyban függ mindez a gyerek személiségétől, de szerintem fontos lenne, ha megtalálnánk az arany középutat. Azt gondolom, hogy az sem normális, ha valaki nem törődik a gyerekkel, de az sem, amit te leírtál. Nem lehet egy fiatal szabadságát ilyen szinten korlátozni. Ismétlem: LEHETETLEN.