Ha a gyerek rossz jegyet kap akkor tényleg nem szabad vele kiabálni, nem szabad megütni?

A te hibád, rosszul nevelted, ne most kezd el a nevelést ha eddig nem sikerült.

Kamasz , persze hogy vissza felesel, főleg ha vered.

Am a pszichológus tudna rajta segíteni de te még azt sem engeded hogy ott őszintén elmondhassa a problémáit.

És istenem ivott egy kicsit, a legtöbb kamsz kipróbálja , örülj hogy nem drogozik.

Kedves Anyuka!

Biztosan nehéz gyerekkorod volt, hiszen a legtöbb szülő azt a nevelési módszert alkalmazza a gyermekénél, amit nála is alkalmaztak a szülei annak idején.

De!

Hosszú távon ez semmiképpen nem járható út. Mivel Te felismerted, hogy ez nem jó így, már bíztató. Ahogy Te írtál: "én is lesüllyedtem erre a szintre"- Magad is megadtad a választ arra, hogy helyes-e, amit teszel.

Velem is ezt csinálták kb. 11 éves koromig a szüleim. A rossz jegyért Apum pofozott és szobafogságot kaptam. Aztán, amikor még 10-11 évesen is rendszeresen bepisiltem éjszakánként, rájöttek az ősök, hogy valami nagyon nem stimmel nálam. Elvittek pszichológushoz, ahol mindenre fény derült és onnantól kezdve nem volt verés és bezárás a gyengébb osztályzatokért. Én pedig szép lassan javítani kezdtem a jegyeimen.

Addig hiába hordod a gyerekedet szakemberhez, amíg nem változtatsz a hozzáállásodon. Lehet, hogy durván hangzik, de megértem a lányodat, hogy a pszichológusnak azt mondta, hogy utál Téged. És azt is, hogy depressziós lett. Amíg velem is ezt csinálták, én is az voltam.

A jelenlegi módszereddel nemhogy nem motiválod pozitívan, de még ártasz is a gyerekednek. Nem is kicsit. Életre szóló következményei lehetnek, ha nem változtatsz sürgősen.

Emlékezz vissza, amikor Veled ezt tették a szüleid; milyen érzés volt? Szeretted, ha ütöttek vagy leüvöltötték a fejed? Kellemes volt? Ha ezekre a kérdésekre igennel felelsz, akkor no comment. Ha nemmel, akkor jusson eszedbe, hogy a lányod is ugyanolyan rettegésben él, mint anno Te.

Gondolom, Te sem szeretnéd, hogy a gyermeked idegroncs legyen, mire elvégzi az iskolát.

Viccen kívül javaslom, hogy Te is fordulj szakemberhez, aki segít feldolgozni a gyerekkorodat, hogy megszabadulj a rossz emlékektől és ne vetítsd ki a gyerekedre ezeket a dolgokat. Ezután a Ti viszonyotok is szorosabbá válik majd.

Ha esetleg a lányodnak nehezen megy egy-egy tantárgy, beszélj a sulijában a tanárokkal, hogy segítsenek neki, hiszen azért tanárok.

26/L

Hát én is kiállok az Anyuka mellett!!

A sok neveletlen kamasznak, aki ide is írt, én is lekevernék egyet!!!Mellesleg a szomszédom gyerekének is lekevertem egyet mikor pofátlanul viselkedett. Sőt az anyja előtt!!!

Az én fiam 10 éves. Én is mindig ordítok vele. De miért? Mert ha 100x mondok valamit akkor se csinálja meg. Mindig este áll neki tanulni, holott én már délután mondom neki. Évekig osztályelső volt, mert a suliban nem volt követelmény, most meg már hozza a négyeseket. Elfelejtett helyesen írni, nem tanulja meg az angol szavakat. Hát én is már a plafonon vagyok tőle. Ritkán ütöm meg. A tv-t nem nézheti, nem számítógépezhet, és nem mehet sehova. Ez nem használ neki. Akkor mit csináljak? 2-8-óráig üljek mellé és tanuljak vele? A 2 éves húgához meg hívjak egy bébiszittert? 10 évesen nem tudja, mi a feladata?! Mégis az iskolában a tanártól fél, tőlem pedig nem. Pedig minden nap valami miatt ordibálnom kell vele. Akkor itt nem igaz az, hogy félni fog a gyerek? Én mindent megadok neki, és ez a hála. Akkor adjatok már nekem is pár tippet, mert ezek közül nálunk egy se jön be....

Egy 2 gyerekes anyuka

Előző!

Ha a 4-es érdemjegy miatt leordítod a gyereked, zakkant vagy. Inkább ne szültél volna gyereket...

Attól, hogy néha becsúszik egy-két rosszabb jegy, még nem lesz utcaseprő senkiből.

Van olyan volt osztálytársam általánosból, aki végig kitűnő volt, a tanárok agyba-főbe dicsérték, most drogelvonón van immár 2. alkalommal. 26 éves.

Én soha nem voltam kifejezetten jó tanuló, matekból pl. soha nem tudtam 3-asnál jobb lenni. Most irodavezető vagyok egy cégnél, jó fizetéssel, nem lett belőlem utcaseprő, kéjnő és csicska.

Utolsónak!

Neked szerencséd volt, hogy egy közepes tanulmánnyal irodavezető lettél. Gratulálok. De egy jó tanulmányi eredménnyel orvos is lehet bárkiből. És egy orvos nem kűzd anyagi nehézségekkel.

Látom, szeretsz kötekedni.

Én sem küzdök anyagi nehézséggel, ahogy írtam. Fenntartok egy lakást és egy autót, és a boltban nem kell azon filóznom, hogy egy darab vagy egy kiló almát vegyek.

Tanulni nem azért kell, hogy minél befolyásosabb emberekké váljunk, hanem azért, hogy egyáltalán emberek legyünk. A kettő nem ugyanaz.

A Párom unokahúga tavalyelőtt végezte el az orvosi egyetemet. A lány már ötévesen mondogatta, hogy ő bizony doktor néni lesz, ha nagy lesz. Mind általános iskolában, mind a gimnáziumban színjelesen tanult, az egyetemet is kiváló eredményekkel fejezte be. Azóta dolgozik. Igen, orvosként. És kevesebbet keres, mint én, akinek csak egy középiskolai érettségije van.

Tehát nem igaz, hogy az orvosok nem küzdenek anyagi gondokkal és bőségben élnek. Maximum akkor, ha nyitnak egy magánrendelőt, de odáig is el kell jutni, főleg, ami az anyagiakat illeti.

Nem (csak) a szerencsémnek köszönhetem, hogy jó állásban vagyok, hanem a rátermettségem, a kommunikációs készségem és a gyakorlatiasságom győzte meg a munkaadóimat, amikor mellettem döntöttek. Ezeket a dolgokat pedig nem tanítják az iskolákban. Ezt az ember az Élet által sajátítja el vagy nem.

26/L