Miért mindig nekünk (tizenéveseknek) kell felállnunk a buszon ha felszáll egy öreg nénike és nincs hely?

Már bocs, kedves "mitpattognakazöregek" válaszolók, de gondoljatok már bele. Legyen mondjuk 60 éves, de lehet 50 is akár sokkal többet élt mint ti vagy én és jobban igénybe lett véve a szervezete. Az én anyám 40 évesen elég csúnya visszérrel küzdött már akkor is és teljesen természetes volt hogyha kétszer annyit rohangáltam is a buszon ha csak egy hely van ő ül és nem én.

Meg nem mindig azon kell nyafogni hogy jajj te mennyit rohantál meg minden hanem hogy mennyi örömet okozhatnál a néninek ha TE MAGAD kérdezed meg hogy szeretne-e leülni. Én egy 40-50 éves nőtől kérdeztem meg egyszer és igaz azt mondta nyugodtan maradjak nagyon örült hogy megkérdeztem.

Szóval nem nyafogni kell hanem felszedni a segged az ülésről és a szerencsétlen botos, fájós, feldagadt lábú néniknek és bácsiknak odaadni a helyet.

(Terhesekre és mondjuk eltört lábúakra ez nem vonatkozik)

13/l

Az miért van, hogy ezen szinte csak a tizenéves korosztály van felháborodva? 20 év múlva szeretettel várlak vissza ebbe a kérdésbe, kíváncsian várom az akkori véleményedet :)

(Egy 35 éves, aki inkább le sem ül, bármilyen fáradt, mert van akinek nagyobb szüksége van az ülőhelyre.)