Ezt már nem lehet bírni. Mit lehet tenni?

A bátyám 17 éves(1 hét múlva 18). 12 éves korában epilepsziás lett ami most, így 17 éves korára visszatért, de már sajnos nem gyógyítható, örökre megmarad.Az ő fontossági listáján az első a Barátok aztán a Család..... Anyukám FEBRUÁR óta nem tudott normálisan aludni, mert a bátyám mindig megígérte hogy hamar hazér(az epilepszia a kevés alvása miatt jött), időben lefekszik aludni.... De hát nem. Ha megígéri,hogy 11-re hazajön , akkor 1-re ér haza. Anya pedig mindig ideges, hogy mi lehet vele, és persze addig nem tud aludni, amíg az én bátyuskám haza nem jön. Utána persze vacsit készít magána, csörömpöl egy darabig. Anya február óta folyamatosan csak 1 órakor tud elaludni(persze ezt is a bátyuskámmiatt -.-), és persze 4-korkel kelnie, mert dolgoznia kell menni. Ez 3 óra alvás. Majdnem Minden Nap. Emiatt persze elaludt is egyszer, elkésett a munkából, kapott még lehetőséget. De annyira fáradt, hogy nem tud rendesen dolgozni, és nem tud aludni, ezért persze gyakran errontja a munkáját. Ezt nem nézik jó szemmel a főnökei, és félünk, hogy előbb-utóbb kirúgják. Nem vagyuk gazdag család, sőt , nyakunkon az adósság, anya havi 60.000 forintos fizetést kap, apa is csak 80.000. Nem tudom mit lehetne tenni, de a Barátnőjével is évente többet vesznek össze mint anyáék az egész házasságuk alatt. És persze emiatt is idegeskedik, elkölti a pézt, mert neki cigi kell. És anyára, apára nem gondol. Jólvan azt mondta neki anya, hogy mi lesz ha kirúgják (anyát) a mnkahelyéről, akkor aztán mehetünk mi amerre látunk.... Persze-persze, demi lesz velem? Ezt nem én kérdeztem ha nem anya, hogy hát engem még fel kell nevelni....Igaza is van. Apa is beszélt már többször vele, hogy változzon meg, de nem, ő csak továbbra is későn jön haza, nem érdekli őt, hogy mi van velünk....Kérlek segítsetek márnem tudom mit lehetne tenni. Bocsánat, kicsit össze-vissza írtam le.... Várom a válaszokat!

11/L