Egy ultra-nyugtalan kamasz segítséget kér, mit tudnék tenni?

15 éves vagyok és hasonló a problémám. 11 évesen kerültem ebbe az iskolába. Próbálj meg változtatni a hozzáállásodon. Már csak 1 év és végzel. Különben is, ha jó értelemben vagy különc, nincs mit szégyellni, inkább legyél büszke arra, hogy te ilyen vagy, nem tucatlány, aki beáll a sorba. Szokták mondani, hogy a halak között is csak az egészségesek úsznak az árral szemben... ;) Barátaid, társaid meg gondolom, lesznek. Ha nem, kezdj el ismerkedni. Én mire ezekre rájöttem 4 év alatt, kész idegroncs és depresszió lettem... Mára már változóban vagyok talán. De ne várd ki, amíg te is az leszel!

Szia! Nem ismerem a stílusodat, mert ugye lehet azzal is probléma!!! Én 21 vagyok. Soha nem értettem a korosztályommal közös hangot! A gimiben amikor mindenkinek az volt a buli, hogy bulizni jár nekem az már nem volt buli, mert én 16 évesen úgy alakult, biztos az idősebb tesók lehettek az okai, kibuliztam magam, és már nem voltam szűz, "tartós kapcsolatom" volt mondjuk tini szerelemnek:)! Mindenről tudtak a szüleim, ha akartam volna itthon is megihattam volna egy üveg bort....., így ha buliztam is nem a piálásról kellett szólnia! Tehát kicsit más volt a felfogásom, ráadásul a sulit se rongáltam, mert azt is szánalmasnak tartottam, tehát ami nekik buli volt nekem szánalmas, így nem tudtam velük mit kezdeni! DE!!!! Nem bántott a dolog, mert jól tanultam (nem azért, mert olyan sokat ültem a könyvek felett csak figyeltem órán) 2 emberrel lettem jóba az osztályból, velük ki is tartottunk egymás mellett!!! Én nem kérkedtem, jó ruháim voltak, bár nálunk mindenkinek, így ez nem volt szerintem kirívó, nem kürtöltem ki, hogy csinálom a jogsimat, azt sem amikor kocsit kaptam.... egyszerűen más volt a felfogásom, mint az övéké!!! Nem érdekelt az életük és az enyémmel meg nem terheltem őket...! Eljött az utolsó év és mindent én szerveztem, tudták, hogy én vagyok az aki meg csinálja, és ebben meg is bíztak! Össze rázódtunk, rájött mindenki, hogy az életben nem csak olyan emberek veszik körül, akikkel azonos az érdeklődési körük, stb. és ugye olyan emberekkel is tudni kell szót érteni, adott esetben együtt dolgozni! Így hát a szerenádon tök jót buliztunk, és még egy fiúval és lánnyal bővült a társaságom, ugyan is mi 5-en azóta is tartjuk a kapcsolatot, csak minket vettek fel a 20-ból egyetemre, a többiek abszolút nem tartják egymással a kapcsolatot sem, pedig olyan nagy barátok voltak, meg olyan gáznak tartották, hogy én nem iszom valami olcsó piát velük suli után (ha inni akartam ihattam jó piát igaz barátokkal, nem azért, hogy azt bizonyítsam nagy lány vagyok), hát most egymást tartják gáznak:).... Hát bocsi, hogy hosszú lett, de gondoltam nem árt, ha hallasz egy hasonló történetet, hogy mi lehet belőle, ha végig csinálod, persze, ne kérkedj, az fontos!!! Ha annak a 2 barátnődnek elmesélsz mindent, akkor jó, de a többiek valószínű nem is kiváncsiak a dolgaidra!!! Ja és mindenképp próbáld megbeszélni az egész osztállyal a problémát, és tudd hogy az lehet nehéz, mert az ugye nem egyszerű, ha az embert 20-30an savazzák egyszerre!!! Hallgasd végig őket és gondold végig, min változtass!!! SOK SIKERT!!!!!