Miután megszületik a baba a külön kassza hogy működik egy családnál?

Szomorú, de legalább időben kiderült.

Még az 50-esnek:

a közös kassza tökéletesen működik külön számlával is, mert az csak logisztika, hogy hol tároljuk a pénzt, a szemlélet a lényeg. A közös kassza közös gazdálkodást, közös pénzügyi szemléletet, közös célokat és közös megvalósítást jelent.

Nem fillérezést. Az akkor van, ha nem működik jól. Ha eltér a két fél hozzáállása.

A kérdező párja fura felfogással bír, az ilyet nem szabad támogatni. De ez szélsőség, és amíg mások csak így képesek látni a külön kasszát, addig jönnek az ilyen hozzászólások:

"Nálunk közös kasszán pont, hogy NINCS ilyen elszámoltatás, mérlegre tevés...a centizgetés, stb azt gondolom, hogy a külön kasszásokra jellemző, ezérr merült fel bennem, hogy talán a házimunkát is hasonlóan számoljátok el."

Te gondolod, hogyan működik az ilyen, bár még sosem próbáltad. De azért ez rögtön rossz és bárki, aki így él, nem igazi kapcsolatban van.

Nálunk nincs fillérezés vagy elszámolás. Nem nézzük, ki mennyi házimunkát végez, ki mennyit eszik, vagy ki hány pelenkát vesz a gyereknek. Nem tudom, miért ilyen nehéz ezt felfogni.

És nem szűnik meg az "enyém" fogalma, mert van enyém, van miénk. Nem tudom, hogy ez miért bűn, nem szűntem meg egyénnek lenni attól, hogy férjhez mentem. A gyerekünk is így fogja megtanulni, hogy van, ami közös, van, ami az övé, van, ami az enyém. Szerintem ez így normális. És ismétlem, ez nem azt jelenti, hogy innentől hozzá sem lehet nyúlni másnak ezekhez a dolgokhoz.

De ezt tényleg nem fogja az megérteni, akitől ez távoláll. Ettől viszont még nem kellene úgy beállítani, mintha ez valami szörnyűség lenne.

Utolsó: de mi? Mi az ami csak a tiéd? Én pl. 10 éve élek együtt a férjemmel és 2 gyerekünk van. Úgy gondolom minden közös, illetve fel se merül egyáltalán ilyen h mi a tiéd, mi az enyém, mi a gyereké (?), minek kéne így meghatározni bármit is? (nyilván mindenkinek vannak saját ruhái, 1-2 használati tárgy amit csak ő használ pl telefon, táska, de minden más közös).

De akkor nálatok ez hogy van? Mondjuk te veszed a tévét és akkor az úgy van számon tartva hogy az a te tévéd? Persze nyilván nézi a párod is, de akkor meg mi értelme? Nem tökmindegy ki vette? Tényleg nem értem. Főleg annak fényében hogy elvileg hosszú távra tervez az ember a családjával, jobb esetben örökre.

Nem érted, hogy nem a tévéről van szó? Ne tévé nagyságrendben gondolkozz már.

De pl van saját laptopom, tabletem, telefonom, amit csak én használok. Nem beszéljük meg, mikor cserélem le őket, mert én döntöm el, van rá pénzem, olyat veszek és akkor, amikor akarok.

De lépjél túl ezen, és gondolkozz autóban, lakásban, amiben akarsz.

Pl az én gyerekem nem fogja elrontani meg összetörni a telefonomat, mert tudja, hogy az az enyém, nem játszunk vele, nyugodtan ott hagyhatom az asztalon, nem veszi el. És megtanulja, hogy nem minden tartozik a nagy közösbe. Attól még nem leszünk kevésbé család, mert pl nem járok a férjem autójával, és nem szólok bele, mikor cseréli le és milyet vesz helyette. Nem szólok bele, hogy mennyit fektet részvénybe, és milyet vesz. Érted, hogy nem a tévéről van szó?

Ezért mondtam, hogy olyan háttér kell, amikor nem szükséges hónapokat spórolni egy mosógépre, hanem megyek, és megveszem, ha kell. Nem arról van szó, hogy apuval meg kell beszélnem, elmehetek-e a hónap végén fodrászhoz.

Tegyük fel, veszek egy tévét, kirakom a szobába, és az nézi és annyit, aki akarja. De nem beszélem meg a férjemmel, hogy mikor veszek 300ezerért új objektívet, mert az az én pénzem, és én döntök róla. Nem kenyérre kell, őt meg nem érdekli a fotózás. Ahogy engem nem érdekelnek a részvények.

De nem magyarázom tovább, mert leragadtatok a mosogatásnál meg a tévénél.

Na így már érthetőbb ahogy az utolsó előtti hozzászólásban leírtad. Nálunk mondjuk nincsenek ilyen nagy egyéni kiadások h objektív 300 ezerért. Mondjuk ha egyikünknek lenne rá igénye attól még ugyanúgy megvennénk a közös kasszából. Nálunk olyan sincs h egyikünk vesz magának saját autót saját pénzből. Ha úgy gondoljuk h a családnak szüksége van még egy autóra, mert az egyikkel én, a másikkal a férjem jár munkába (a gyerekek születése előtt is így volt), akkor azt is közösen vesszük meg.

A közös megtakarításunkat pedig közösen döntjük el h mibe fektetjük általában, mert nekünk is van megtakarításunk a közös kassza mellett.

66-os...azért ne nézd le a közös kasszázókat, annak ellenére sem, hogy esetleg (még ez sem biztos), jobban álltok anyagilag.

Kasszától függetlenül egyébként valahol szomorúnak tartom, hogy neked egy TV nem érték, de ennek a fejtegetése már fogyasztói társadalom kérdéskör. Maradjunk annyiban, hogy nekem szinte minden érték, amire pénzt adok ki, hiszen vigyázok rá, hogy sokáig használhassam...függetlenül attól, hogy 1-2 ezer, vagy több százezer forintba került.

Különben nálunk közös kassza mellett is megvan, hogy egyes dolgokat vagy csak én, vagy csak a férjem használ (telefonok, barkácsszerszámok, laptop, stb...). A gyerek is tudja, hogy a telefonokkal, stb. nincs játék, hiába vettük közös kasszából.

Mindegy is igazából, mindenki úgy csinálja, ahogy neki jól esik. (Ettől függetlenül, ha jól tudom - nem vagyok szakértő, ha nincs házassági szerződés, akkor a házasság alatt szerzett vagyon alapjáraton 50-50% válás esetén....illetve, ha az egyik fél hitelt vesz fel, a másik automatikusan adóstárs lesz és követelhető rajta is a tartozás.)

IStenem, és mi van, ha van házassági szerződés? Nyilván nem vagyunk hülyék, annyira felesleges ezt minden kérdésnél megemlíteni!

És valóban, úgy, hogy csak apró külön kiadásaitok vannak, nem csoda, hogy nem értitek a külön kassza lényegét. Én havonta kb. 60-100.000 ft értékben vásárolok csak cipőt vagy ruhát, és ez csak az átlag, ennél jóval több, ha bevásárolok télre vagy nyárra. Ilyen összegek mellett teljesen jogos és logikus szerintem, hogy nem akarok a férjemmel tárgyalni arról, miért van erre szükségem. Ahogy én sem akarom vele megvitatni, hogy szerintem vegyen-e 150.000-ért javítgatni való autót hobbiból.