Egy ajándékozás miatt konfliktusba keveredtem. Szerintetek rossz ötlet volt? Hogy oldjam meg?
A kislányom középső csoportos, van egy kis barátja Katika.
Katikával sokat szoktak játszani ovin kívül is, inkább hozzánk szoktak átjárni.
Anyukájával is jóban vagyok.
Katikának most volt a születésnapja. A kislányom mondta, hogy Katika nagyon szeretne egy Babyborn babát, hogy tudjanak eggyütt játszani.
Mondtam a kislányomnak, hogy várjuk meg míg a szülei megajándékozzák Katikát, hátha megkapja a hőn áhított babát.
Sajnos Katika nem kapta meg.
Így hosszas mérlegelés után úgy döntöttük, hogy megvesszük neki.
Előtte felhívtam Katika édesanyját, hogy szeretnénk Katika születésnapjára ajándékot venni, remélem nem sértem meg vele. Azt mondta, hogy nem köszönik szépen.
Katika és anyukája átjöttek a kislányom odaadta neki az ajándékot.
Katika nagyon örült neki, anyukája inkább csak mosolygott. Szépen megköszönték.
Na most, tegnap a kislányomért mikor mentem az oviba ott volt Katika babája. Azt mondta, hogy Katika és az anyukája visszaadták neki, hogy nem kell..
Most mit tegyek? Felhívjam Katika anyukáját? Én ezzel semmi rosszat nem akartam, de mégis hibásnak érzem magam.
Te nem ebben a világban élsz? Még mindig nem tudod felfogni, hogy nem mindenki él úgy ahogy te? Ha egy ismerősöd venne neked egy 10millás kocsit elfogadnád? Mert ugye te vágysz rá, ő meg csak jót akart, és nem érzed lekötelezve magad.
Ha ezt nem bírod felfogni akkor az EQ-d 0
"Segély szervezetnek se 10e forintos babát ad az értelmes ember, hanem inkább ad helyette 10 db ezer forintosat. ..."
Te írtad ezt...
Azért egy kocsi és egy 10milliós tétel teljesen más, mint egy 10ezer ftos baba, amit mellesleg egy gyereknek adtunk.
Az nem IQ akart lenni? Vagy van EQ is?
És nem nem élek álomvilágba, hiszen tudom mi folyik azok között, azok életében akiknek rendszeresen segítünk.
Kérdező: amit tettél egy borzasztó nagy tapintatlanság volt.
Mondom ezt úgy, hogy magam is egy ovis gyermek édesanyja vagyok és hidd el, hogy nekem sem okozna gondot megvenni egy 10+ eFt-os dolgot.
Tudod van egy mondás, miszerint a pokol is jószándékkal van kikövezve.
Rád ez most tökéletesen illik.
Alapvető dolog az szerintem a mai világban egy felnőtt embertől, CSALÁDANYÁTÓL, hogy van annyi fogalma a világ működéséről, a társadalmi berendezkedésről, mások anyagi helyzetének sajáttól való eltéréséről, hogy nem lesz tapintatlan.
Ha te ezt a családot egy éve vendégül látod, közeli ismerettségben vagytok, akkor joggal feltételezhetem, hogy nagyvonalakban tisztában vagy azzal, hogy más az anyagi helyzetetek.
Kifejezetten ízléstelennek találom az egész akciódat még akkor is, ha mondjuk elhiszem a halvány jószándékodat mögötte. De miért kell ilyen módon erőszakosan beleavatkozni a kislány ajándékozásába?
Miért nem lehetett normálisan megbeszélni a másik anyával, hogy "nézd Marcsi, szeretjük a kislányotokat, szeretnénk mi is kedveskedni neki- tudnál segíteni, hogy minek örülne? Vagy: nézd Marcsi azt láttam, hogy Katika is nagyon szereti a Zsuzsi lányom XY játékát, mit gondolsz erről? Örülne neki, te megfelelő ajándéknak tartanád?"
Ez egy lényeges rész, amit kihagytál. Hiba volt.
Az ajándékozás szerintem egy olyan gesztus kell legyen, ami a MEGAJÁNDÉKOZOTT érzéseit, érdekeit, örömét tartja szem előtt és nem partizánakció a tehetősség fitoktatására- akár akaratlanul is.
A történet második része is lesújtó. Katika édesanyja is suttyó módon a gyerekkel üzenget az ajándék visszaküldésével- ez kb. ugyanakkora modortalanság, mint a te BabyBorn akciód...mondjuk talán annyi "mentő körülmény van benne, hogy a sértettsége motiválhatta a VÁLASZreakcióját"- szóval ha nem lett volna részedről BabyBorn láz, akkor talán a kellemetlenkedés is elmarad az oviban.
Elegáns, intelligens felnőtt ember bizony fel tudja mérni a tettei következményét és talán azzal is tisztában van, hogy egy 4-5 évesnek a szeretetet sem az ajándék értékével kell kiskanállal porciózni.
A modortalanságod tény, talán érdemes lenne a jövőben a pénz mellé azt a jólneveltséget is magadra venni, ami most elmaradt.
A mit tennék kérdésre: igen, felhívnám Katika édesanyját és megkérném, hogy személyesen tisztázzuk a félreértést. Négyszemközt (mondjuk nem a gyerekek előtt, mert az anyagi különbségek és nézeteltérések tisztázása NEM rájuk tartozik!) elmondanám, hogy alapvetően jót akartam, csak modortalanul sült el, elnézést kérnék és megbesélnénk nyugodt hangnemben, hogy maradjon a baba, becseréljü esetleg másra, elfogadják-e vagy sem, esetleg szégyenkezik-e miatta és akkor csak mintegy megerősítésre van szüksége tőled stb.
Második körben pedig megkérném, hogy ha bármi gond van, akkor egyenlő pályán játsszunk- vagyis elvárom, hogy az ilyen kérdéseket a jó barátság értekében személyesen beszéljük meg, még ha kellemetlen is. Nem a 4-5 éves küldöncökkel üzengetve.
A világ ettől nem dől össze, ha sikerül megbeszélni, akkor akár tüske nélkül is mehet ez a kis gyerekbarátság a maga útján.
Sőt azt a kérdést is érdemes megfogalmaznod magadnak, hogy Katika anyjával ti valóban barátok vagytok vagy csak két barátkozó gyerek szülei? Nagyon nem mindegy :)
Most újat tanultam.
Anyukát felhívom mert nem hagy nyugodni a dolog aztán majd meglátjuk.
Igaz, hogy magamba nem igazán tudom megérteni a dolgot, de elfogadom.
Tanultam is belőle aztán kész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!