Tényleg ennyire szükség van a segítségre szülés után?

Én csak a saját tapasztalatomra tudok támaszkodni, de nekem nagyon jól jött, hogy volt segítségem az első időszakban. Amikor a fiam született, még mi is anyukámnál laktunk (nem hinném, hogy emiatt felelőtlen lennék, már rég elköltöztünk amúgy is, mindössze egy évig laktunk ott gyerekkel együtt), és nekem nagyon jó volt, hogy anyukám utána kivett egy hét szabit, és otthon tudott maradni velünk. Lehet, hogy nem mindenki ilyen, mint én, meg lehet, hogy a második gyerekkel már máshogy lesz, de én a szülés után irgalmatlanul rottyon voltam. Az is lehet, hogy ez a régóta fennálló vashiányom miatt volt, nem tudom. De tény, hogy két nap kórház után hazakerülve én nem tudtam huzamosabb ideig fent lenni az első egy hétben. Persze felkeltem, tettem-vettem, de pl. fürdetéskor folyt a víz a hátamon, és mire végeztünk, rendesen szédültem. Az elején nagyon kellett, hogy valaki a kezem alá adja a dolgokat, pláne, hogy minden akkora összpontosítást igényelt még akkor, hiszen nem rutinból csináltam semmit. Jó volt, hogy se főzéssel, se mosással, se mosogatással nem kellett foglalkoznom abban az egy hétben, csak a szoptatással, peluscserével, fürdetéssel, eleinte ennyi is rendesen kifárasztott. Ha épp nem volt dolgom, legjobb volt vízszintesben lenni. Egy hét után már nagyjából visszatért az erőm, de addig... Nem tudom, mit csináltam volna, ha nincs ott anyukám, na. De mondom, lehet, hogy ez nincs mindenkinél így. És biztos az is el tudja látni a babát és a háztartást, aki kicsit nehezebben kap erőre, feltéve, hogy rá van kényszerülve, hogy mindezt egyedül tegye, de azért ha van segítsége az anyukának, akkor miért ne fogadná el?

Persze a te gondolkodásoddal sincs baj, hogy majd a párod kér szabadságot, és ő is otthon lesz, sőt, ez teljesen rendben van. De sajnos ezt nem mindenhol tudják megoldani. Amúgy jár is az apukának pár nap szabi, ha baba születik, de hát te is tudod, hogy ez Magyarország, itt sok munkáltató pont magasról tesz arra, hogy mi jár a dolgozónak. Vagy elengedi, vagy nem. Ráadásul ami jár, az sem több hét, csak néhány nap. Aztán aki meg mondjuk vállalkozó, az még szabira sem mehet, az vagy dolgozik, és akkor pénzt keres, vagy nem dolgozik, és nem keres pénzt. Ha szerencsés, akkor pont megteheti, hogy otthon marad, de ha tele van munkával, akkor muszáj csinálnia.