Tényleg ennyire szükség van a segítségre szülés után?

Császáros voltam, és csak a férjem segített. Lett volna nagyszülői segítség, de nem kellett. A császárt is baromi jól viseltem, már a másnap a kórházban lesétáltam a büfébe kávézni.

DE! Ettől függetlenül nem is egy olyan helyzetet láttam,ahol igenis kellett a nagyszülői segítség. Barátnőm pl. sok vért vesztett a szülés alatt, még itthon is tiszta kóma volt. Szóval szerintem az,hogy ha ott van a nagyi 1-2 hétig, az normális.

Viszont azt,hogy szülés után 4 hétig pihenjen anyuka, én soknak tartom. Második gyereknél hogy teheti meg?

Szerintem a segítség kérése/elfogadása nagyban függ a körülményektől és az anya habitusától.

Én világ életemben nagyon önálló voltam, ráadásul amikor az első babám született, egy 1 szobás albérletben laktunk (folyamatban volt a lakásvásárlás).

Hát a víz kivert, amikor anyám és anyósom megszervezte, hogy 6 hétig váltva nálunk fognak lakni. Rögtön hárítottam, főleg a helyhiányra hivatkozva. Erre jött az ötlet, hogy költözzek le hozzájuk erre az időszakra.

Naná, hogy nem mentem! Így néha felugrottak hozzánk, hoztak némi kaját, de alapvetően mindenre egyedül voltam, ahogyan a többi gyerekemnél is, pedig van 1 év korkülönbséggel született párosom is.

De ez én vagyok. Nem viseltek meg túlzottan a szülések, meg nem is szeretem, ha valaki kontrollt gyakorol fölöttem.

Megértem, ha valaki tényleg nem bírja eleinte fizikailag, és segítséget kér/kap a családtól. Jó lehet az néhány napig.

De nem egy ismerősöm hazaköltözött a szülés utáni hetekre, vagy hozzá batyuzott be a mama, vagy anyós. Hát hallottam őket panaszkodni eleget, hogy túltengenek a nagyik. Őt "pihentették", kitalálták helyette a baba napirendjét, mindent intéztek, mindenbe beleszóltak. Amikor meg vége lett ennek az időszaknak, megmaradtak az ellentmondást nem tűrő tanácsok, anyuka meg azt sem tudta, hogyan kell egyedül ellátni egy babát.

Az én véleményem az, ha nincs gond a szülés körül, akkor elég némi kajaadomány, és apa támogatása. Ha problémás volt a szülés, jól jöhet a segítség, amíg nagyon muszáj, de akkor is próbálni kell a legtöbbet magunknak megoldani, és minél hamarabb önállósodni. A későbbi jó viszony érdekében:-)