Megtartanátok a gyereket, ha meglennének az anyagiak, de nem készültetek fel erre?
Múlthéten mutatott pozitívat a teszt, de ledöbbent mindenki, mert gyógyszert szedtem, az orvos szerint akkor történhetett, mikor elkaptam egy vírusos betegséget és arra kaptam egy gyógyszert, aminek elvileg egy másik orvos szerint semmit nem kellett volna befolyásolnia. Nagyon nem akartam és azóta nem akarok senkivel beszélni, egyszerűen magamba fordultam, hogy átgondoljam a továbbiakat. Az én szüleim egyáltalán nem örültek, de anyu szerint az abortuszt felejtsem el. A barátom meglepődött, de ő sem akar hallani arról, hogy elvetessem, szerinte ő már erre érett. Az ő szülei pedig egyenesen ragaszkodnak ahhoz, hogy megtartsuk, mert vidékiek, fontos nekik a család stb. Én meg szörnyen dühös vagyok, hogy ez megtörtént. Ott van egyrészt az, hogy van lakás, van munka, de még tanulok, van vissza egy évem a mesterdiplomából. A barátom már dolgozik rendesen, de elég szabados az életmódja. Másrészt pedig hogy lelkiekben nekem még kéne ehhez legalább 6-8 év. Félek a műtéttől, meg mi van, ha mégis képes lennénk neki jó életet nyújtani. De túl gyorsan és váratlanul jött ez az egész, egyszerűen nincs kedvem beszélgetni senkivel, mert nem tudom nyugodtan átgondolni a dolgokat. Más örülne, ha összejönne, de én meg ezt nem így terveztem és még mindig nem hiszem el, hogy velem történt meg pont.
Akik hasonló helyzetben voltak, hogy 20-22 évesen lettek terhesek, mit tettek? Érdekelne bárki tapasztalata, mert ez egy nagyon nehéz időszak.
22/L
Nos,
1. Megvannak az anyagiak, van hol lakni... Kipipálva.
2. A párod is akarja, hogy megtartsd... Kipipálva.
3. A sulit tudod majd később folytatni, nem maradsz le semmiről! Ez is kipipálva.
4. Szereted-e igazán a párodat? Jól kijöttök? Tőle akarsz-e gyereket? És letudnád vele élni az életed? Ha ezekre is igen a válaszod....!
5. Akkor már csak neked kell akarni!
Vedd lazábban! Minden megvan hozzá, mindenki melletted van, a legkönnyebb helyzetben vagy. Igaz , csak 22 vagy, de legalább fiatal szülei lesznek a gyerekednek, az tök jó!
Ám jól gondold meg tényleg, mert ha csak muszájból tartod meg, és idegbeteg leszel mellette, akkor az a gyerekkel is kiszúrás, és a családi kapcsolataid is megromolhatnak.
én csak 19 vagyok, de tuti megtartanám. nem converse cipőben járna kétéves korától, de megkapná amire szüksége van. a barátom tuti támogatna (együtt lakunk, komolyak a szándékaink). az egyetemet meg biztosan nehezen tudnám befejezni, de nem én lennék az első, a barátom anyukája hordta magával őt az előadásokra :) persze nem azt mondom, hogy rögtön ugrok a terhességbe, de ha becsúszna, küzdenék érte.
tehát én megtartanám, ez volt az elsődleges kérdés. te viszont szerintem ne tartsd meg, ha tényleg nem állsz rá készen és érzed hogy nem akarod. írták már sokan, tudod: te döntésed.. sok sikert! :)
te ismered magad... de nagyon sokan egész életükben ostorozzák magukat akik elvetették a gyereküket! kérdés te fel tudnád-e dolgozni?
én úgy látom, hogy a te helyzeted nem is igazán mondható rossznak, hisz az apa is melletted áll.
CSAK a suli miatt... hát, ez nekem nem lenne elég indok hogy elvetessem. amúgy is azt az 1 évet be tudod fejezni féllábon is.
Azt írod nem így tervezted az Életed. Gondold végig most azt, hogy ha mondjuk megtartod, akkor ezzel az új fajta Élteddel ki tudnál békülni? El tudnád képzelni, hogy élveznéd? Lehetne belőle jó irány is? Ezeket gondold át, ha kell csinálj pro-kontra listát.
Remélem sikerül úgy döntened, hogy boldogan élhess tovább!
Minden jót!!
24N
Ideje akkor van, amikor a bébi érkezik.
Hidd el, oka van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!