Miért nem vállalnak több gyereket a magyarok?

A 34 hetes vagyok!

Na,miután elolvastam amit írtatok,igen mérges lettem,mert milyen jogon jöttök Ti ahhoz,hogy bármit is feltételezzetek?

De aztán rá is jöttem,hogy azok,akik "támadnak" nem tudják mi az hogy élni! Nem bánom,éljetek nyugodtan a saját kis világotokba,engem nem zavar,de azt azért tegyétek meg,hogy azért,mert máshogy gondolkodunk,mást tartunk fontosnak,nem szekáltok!

Nem fogom ismételni magam! Utoljára írtam le!

"Mi sem segélyből élünk! Magam is dolgoztam a közép iskola után,míg az elsővel nem lettem várandós. A párom 17 éves kora óta dolgozik (mióta letette az iskolát)! Amikor éppen nem volt munkahelye,akkor elment,tett le gyorstalpalón még egy szakmát- most ebben dolgozik- amikor meg nem tanult,akkor ment a földekre,közben kereste a munkát! Utóbb pedig saját vállalkozásba kezdett (igaz nem ment jól,de annyit össze tudott szedni,hogy azt a színvonalat tudjuk tartani,amit addig is),és nem ment munkanékülire!! Soha nem voltunk ingyen élők!! Persze,most lehet támadni,hogy a családi és a gyes,t.gyás ... nem megdolgozott jövedelem... De tudjátok mit? Inkább az olyan magyar igényelje meg ezeket aki neveli a gyermekeit,mint az a ....(gondolom tudjátok kire gondolok) aki csak szüli a gyerekeket a segélyért! A párom ugyan úgy adózik,az ő adója is hozzá járul évek óta a családi,gyes-gyed...stb -hez!" Ezt a 3. oldalon olvashatjátok,onnan másoltam!

"tudatosan vállaltunk fel ennyi gyermeket! nem véletlenül!" - azt hiszem ez is a 3. oldalon olvasható!

Azért én arra lennék kíváncsi,hogy azokra a családokra,akikkel az utcákon találkoztok-esetleg az utcátokban laknak,azoknak mit szoktatok mondani? Hogy adjátok a tudtukra,hogy "segélyes,ingyen élő bagázs!" Lefogadom,hogy a nyílt utcán már magatokban tartjátok a véleményetek!

Vagy ott egy papírfecnire ráírjátok hogy "lepontozva" és amikor nem figyel,akkor a hátára ragasszátok? Nem értelek Titeket! Azt mondjátok,hogy attól lesz tökéletes a gyerek élete,ha a csillagos eget is lehozzátok neki.... de honnan tudjátok,hogy az a gyerek arra is vágyik?

Ahogy itt az egyik hozzá szóló írta a cigányokkal kapcsolatban,hogy a gyerekek olyanokat mondanak el neki,amit otthon a szülei még csak nem is sejtenek!- persze más a szituáció,de azért nem árt ebbe is bele gondolni! Ahogy én látom,ez is nevelés kérdése: mert ha én megmutatom a lányaimnak,hogy velem bármit megbeszélhetnek,nem zavarom el őket,akkor később sem félnek majd elmondani dolgokat!- Vajon hányótoknak van lánya? Vajon hányótoké fog majd évek múltán- tizen évesen- haza állítani,hogy "becsúszott egy unoka"? Na,Ti erre valószínűleg még nem gondoltatok. Inkább legyek "szegény" -ami persze így nem igaz,csak a Ti szemetekben,mert Ti valószínű több száz ezerből életek- mintsem álszent "gazdag", aki hajtja a pénzt,és a gyerekeit minden féle felesleges ajándékkal próbálja maga mellett tartani!

TISZTELET A KIVÉTELNEK!!!!!!

Miért baj az,hogy mi 150 ből pont kijövünk,és nem költünk olyanra,ami nem kell? - vagy ez irígység lenne? mert mi saját erőből jutottunk el idáig? Saját erőből lett ház...? Azt hiszem,hogy ahol ennyit güriztek hogy fel tudjanak mutatni valamit,azok igazán eldönthetik,hogy hány gyereket képesek NORMÁL! körülmények közt felnevelni!

Aki nem így gondolja,nyugodtan leírhatja!

Nem akarom az én nézőpontomat másra erőltetni,mert nem vagyok olyan,mindössze a "másik oldalt" szerettem volna megmutatni! Mert nem összesen 50 ezerből élünk,nem kértem ilyen-olyan segélyt a hivatalba...,hanem tisztességes magyar család vagyunk,akiknek a gyerekei boldogok! És mindent meg is teszünk azért,hogy így legyen!! Mert mint már írtam, "tudatosan vállaltunk fel ennyi gyermeket!"

Legyen szép napotok! :)

23 éves vagyok most a napokban fogok szülni az is lehet, hogy épp ma este.

Amikor terveztük a gyermeket a párommal úgy gondoltam, hogy sok gyereket szeretnék, mert azt akartam, hogy mindig legyen aki meglátogat ha öreg leszek, a tesókat úgy akartam nevelni hogy segítsenek egymáson.

De ez a terhességem maga a pokol, és még egy ilyet nem bírnék ki, főleg nem úgy hogy van mellette kis tesó akiről gondoskodnom kell. Én ezért nem fogok vállalni másodikat.Ház kocsi pénz lenne a sok gyerek felneveléséhez,de még egyszer nem mernék bele vágni a terhességbe.

Nálunk pl.alig van munkahely.

a legközelebbi falu 4,5 kilométer,busz van nepi egy oda egy vissze.

A legközelebbi város 7 kilométer,oda nem veszik fel a gyereket az oviba(bölcsi nincs is) Meg hiába is vennék fel,mert ha fél 6tól vannak ott,én meg a párom egy 40 kilométerrel arrébb kellene,hogy kezdjünk mondjuk 6kor(vőlegényem 6ra jár én egy másik faluba járok,de hajnali 4-re jó esetben,a vőlegényem 3ig dolgozik,15:40kor van busz,egy óra az út,oda se érne a gyerekért,mert 4ig,max fél 5ig vannak.É általában ilyenkor érek haza és másnap hajnalban már megyek)

Azt hiszem,ez se egyszerű helyzet.Nem tudná ki elvinni.Szülők messze,szomszédok szintén melóznak.

A másik az anyagi része persze: Én gyerek koromban elég sokat szenvedtem az miatt,hogy a többiek már oviban gúnyoltak,hogy nincs ilyen nadrágom meg olyan táskám,cipőm stb,mint nekik.A suliban ez csak fokozódott.

Kaptunk mindig enni rendesen,tisztán jártunk,de szülinapi bulit se tudtam volna tartani,mert a többiekhez képest hát,negyed olyan színvonalon se éltünk(egy szobás ház,négyen voltunk) Szóval eleget szégyelltem az életszínvonalamat ahhoz,hogy tudjam,ilyen körülmények közé és adósságra SOHA nem kell gyerek.

Nem beszélve arról,hogy ha terhes lennék,nem sokáig lenne munkahelyem...Tuti nem vennének vissza.Imádom amit csinálok,gyerek korom óta ezt szerettem volna,nem fogom feladni valószínű.

21/L

Az én válaszom számodra az, hogy nincs mire. Mi az anyósommal élünk egy 2 szobás lakásban. Esélyünk nincs külön menni, mert a kedves mama nem tudná eltartani magát. Így osztozunk a 2 szobás lakáson úgy, hogy övé a kisszoba a miénk meg a nagyszoba. A miénk a páromat és kisfiunkat takarja. Mi fizetjük a csekkeket és vesszük az ételt a 4 emberre. Mielőtt megszületett a kisfiunk felújítottuk a lakást. A hitelünk egy év alatt havi 11 ezer forintról 25 ezerre nőtt. Anyósom egy alkoholista, aki kihasznál és meglop minket... Tudom csúnya dolog ezt mondani, de én csak arra vágyom, hogy ne legyen már köztünk. Ha ő nem lesz, akkor jöhet a második, esetleg a harmadik is. Amíg ő van, nem sok esélyt látok rá. Sajnos változtatni nem tudunk rajta, egy normális gyerek meg nem hagyja magára a szülőjét, legyen az akármilyen is (bár én már rég otthagytam volna, aztán ...meg).

Sajnos az én válaszomból is látszik, hogy nincs fekete és fehér, sokszor összetettebb a probléma.

Kimondom kerek-perec, ha anyósom nem lenne az életünk része most nem sírva feküdnék le minden este, hogy nekem miatta nem lehet akkor és annyi gyermekem, mint amennyit szeretnék. Viszont az ő disznóságai és adósságai miatt hónapról-hónapra élünk, és örülök neki, hogy a kisfiamnak még így is megtudok mindent adni amire szüksége van.

Nekem 2 van, nem lesz több.

Ennyit tudok megfelelően taníttatni, nevelni.

Nem engedhetem meg magamnak, hogy 2 évre kiessek a munkából és csak GYED-et kapjak.