Szorongás a pénz miatt, ha a gyerekről van szó? Hogyan győzhető le?
Párommal kisbabát szeretnénk a 2-3 éven belül (nyáron lesz az esküvőnk, utána igazából nem lenne baj már, ha jönne, pocakos menyasszony nem szívesen lennék). De sokszor, ha erre gondolok, elfog a szorongás, hogy anyagilag biztos belefér-e?
Ami hülyeség valahol, mert magasan az átlag felett élünk. Nem dicsekvés vagy felvágás, de erről szól a kérdésem, így leírom: kettőnk bevétele havonta 1,8-2 millió Ft, mind a kettőnknek van lakása (Budapest) és van két autónk és neki egy motorja. Hitelünk, kölcsönünk nincs.
Ő a rezidensképzését végzi, tehát a fizetése emelkedni fog. Én vállalkozóként dolgozom.
Más kevesebbre is vállal akár 2-3 gyereket is, de bennem ott van, hogy mi lesz, ha valami elcsúszik és megszorulunk anyagilag? Mind a kettőnk családja olyan, hogy segítenek, kérés nélkül is, de úgy érzem, hogy szülőként már ciki lenne apáéktól kérni, mert kell ez, vagy az...
Persze, ezért is írtam, hogy hülyeség ezen szoronganom. De úgy gondolom, hogy azért is van ez bennem, mert bár jól keresünk, én sokszor szórom a pénzt.
Párom pénzügyileg tudatos, én kevésbé. Kell a 27. szép cipő, havonta valamilyen finom parfüm, krém, pipere. 1-2 extrább tervezői darab… Gyengéim a táskák, akár hónapokig is gyűjtök 1-1 táskára. De mikor már van egy szemmel is jól látható összeg félretéve, azonnal kitalálom, hogy utazzunk valahová, vegyünk új kanapét, variáljunk a fürdőszobán. És most ilyenkor még szégyenérzet nélkül mondom a szüleimnek, hogy esetleg meglephetnének azzal a táskával, de valamiért az van a fejemben, hogy ha már anya leszek, akkor ez nem lesz, mert akkor már “felnőtt leszek”.
Pedig 18 éves korom óta külön lakom a szüleimtől, 4 éve élek a párommal, szóval nem most lettem hirtelen önálló, nem az első fizetésemet költöm.
Szóval, hiába keresek jól, ha úgy tapsolom el a pénzt, mintha nem lenne holnap.
Van megtakarításunk, páromnak befektetései, nagyszüleim is a földjeikből befolyó pénz egy részét nekem teszik félre. Szóval nem 0-ra jövünk ki a hónap végén egyáltalán, de nem vagyok álszent, ha rajtam múlna, a megtakarítás valószínűleg kimerülne a kocsiban található aprókban.
“Tkp milyen gondolatok vannak ezzel kapcsolatban a fejedben? Hogy nem tudsz majd mindent megvenni a gyereknek? Vagy hogy nem tudtok a gyerek miatt pl. naralni, szórakozni menni? Vagy, hogy mi lesz, hogyha a te jövedelmed lecsökken a gyerek miatt?”
Általában az, hogy mi van, ha történik majd valami és nem lesz meg ez az életszínvonal, esetleg, hogy a gyerekünknek nem tudom azt a gyerekkort biztosítani, mint anno nekem a szüleim.
Azóta van ez, mióta kicsit kilátok a rózsaszín buborékomból, és realizáltam, hogy nem mindenki úgy él, mint én, a párom vagy a családunk. Hogy bizony valaki még felnőttként, férjjel, gyerekkel is albérletben él. Hogy nélkülöznek és várják a fizetést, hogy végre mehessenek bevásárolni… És nem azon izgulnak, lesz-e készleten újra a cipő, amit szeretnének, hanem azon, hogy ne legyen beteg a gyerek, mert gyógyszerre, orvosra nincs pénz.
10. válaszoló, szerintem érthetően leírtam, hogy mi a kérdés. Nem kell kötözködni!





Ha a Zara és Parfois vonalon vásárolsz, tényleg nem.
Ha a Dior és a Miu Miu házak táján nézelődsz, úgy már igen.
Mert gondolom, nem kell mondanom, hogy élni is kell valamiből a hónapban, vannak kiadásaink, nem az egész fizetésünket költöm el magamra (szép is lenne).





Hat igen, szorongsz, mert nem tudsz banni a penzzel.
Ez problema, de addig amig nem rad van bizva a csaladi vagyon, talan nem lesz gond
Amugy en nem lettem felnott attol, hogy mar 2 gyerekem is van. Legalabbis nincs bennem meg ez az erzes, hogy na, en mar akkor most nagyon felnott vagyok, haha.
Annyi valtozott, hogy kevesebbet koltok magamra mert nem erdekel mar a huszadik taska meg cipo, mint anno…de en is ket kezzel szorom a penzt, ha gyerekekrol van szo. Csak en nem tudom a vegtelensegig kolteni, igy azert van onkontrollom is😂










Szerintem ez már beteges.
Nekünk feleennyi bevétellel, vagyonnal van két kisgyerekznk és nyilván tudatosan kezeljük a pénzügyeket, odafigyelünk, teszünk félre minden hónapban, de agonizálas helyett élvezzük inkább a gyerekeket.
Te viszont tényleg menj pszichológushoz, mert ez már az az eset. De nyilván úgysem fogsu.





Ez a szintű kontrollhiány, vásárlásmánia már a mentalis betegség határat súrolja. Súrolná.
De szerintem is kamu.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!