Korai gyerekvállalásnak lehet jó vége? Bátorítanátok a családot kicsit?
Húgom féléves kapcsolatban terhes lett, megtartják a babát.
Szüleink romokban, próbálnék lelket önteni beléjük, de nehéz.
A felállás kívülről a tipikus sztereotípia. Fiatal, dekoratív lány, idősebb, tehetős férfi, család nélkül. Kérdeztem a húgomat, tervezték-e, mondta, hogy “végülis igen”, mert már beszéltek gyerekről, azért hagyta abba a gyógyszert, mert IR-es és az orvosa szerint akár évekbe is telhet, ha gyereket akar… Nem gondolta, hogy terhes lesz azonnal, de nagyon boldogok.
Szerintem az is közrejátszik ebben, hogy utálja a munkáját, váltani is szeretett volna, de a szüleink azt mondták, hogy oldja meg munka mellett, annyiban segítettek volna, hogy a képzést kifizetik és ha talál 4-6 órában valami másik állást, a fizetését kipótolják. De mondták, hogy ennyit segítenek, szalonhelyiséget nem fognak venni/bérelni, extra kiadásokat nem fizetnek (kozmetikus szeretett volna lenni, mert a diplomájával nem akart elhelyezkedni).
Ezt nem akarta, mert hogy így sincs ideje semmire, délután 5-6, mire hazaér hétköznap, a hétvégék tartják benne a lelket, nem fog még egy képzést erre bevállalni és hogy keressen új munkát, ha sehol sincs felvétel.
Még a terhesség elején van, nem is látszik rajta, de már táppénzre ment és mondta, hogy biztos nem megy vissza oda többet.
Szüleink attól tartanak, hogy 1-2 év, és a húgom költözik be hozzájuk unokával együtt. Ő optimista, mondta, hogy 3-4 éven belül kistestvért is akarnak, már megvan, melyik szobából lesz a babaszoba, tényleg az őszinte örömöt és lelkesedést látom rajta. De ott van az, hogy a pasi mindjárt 50 éves, ő 24. Nagy a szerelem, de fél év alatt mindenhol az, a gondok nem ilyenkor jönnek (jobb esetben). Szüleink tipikusan olyanok, hogy két lábbal a földön állnak, kicsit pesszimistábbak, így nehéz ez.
Testvéremen nem tudom, hogy az őszinte szerelem látszik, vagy az, hogy boldog, végre megvan az az anyagi szint, amire vágyott.
Nagyon boldog, nagyon szerelmes elmondása szerint, de 1 éve még azért panaszkodott, hogy neki a fizetése nem elég és a munkájával sehol nem keresne annyit, amennyitől ő boldog lenne, mert nem az "átlagos" életre vágyik, ahol az a luxus, ha évente kétszer eljutsz tengerpartra és havonta párszor tudsz étteremben enni.
Lehet jó vége?
Kicsi eséllyel, jah.. (a de részt lehet pótolni..)
Bátorítani a családot:
A hugi 24 éves, felnőtt. Maga hozza élete döntéseit, ha fajul a dolog az ajtót is az orrára lehet csapni. Addig meg sok sikert neki is, meg a nektek is
"Szüleink attól tartanak, hogy 1-2 év, és a húgom költözik be hozzájuk unokával együtt."
A szüleid mondjanak nemet.
Egyébként meg ez csak a húgod dolga.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!