Ha nem akarsz gyereket, miért nem?

Igazaol van gyerekem 3is. Nem rosszak nyugis elvan magaval peldanyok 😀

Megis szokszor eszembe jut h ha elorol kezdenem nem lenne gyerekem.

#8

És ezek a barátaim jól szituált, értelmes, tanult felnőttek, normál vagy átlagnál jobb anyagi helyzettel. Nem kisebbség vagy ilyesmi. De a gyerekek úgy viselkednek, mintha azok lennének, már bocsánat. Üvöltenek, hisztériáznak, csicskáztatják a szülőket, ha kicsit fegyelmezve vannak, akkor belerúgnak a szülőkbe. Semmivel nem lehet lekötni őket. 2-8 év közötti gyerekek.

Nekem nem voltak túl szigorú szüleim, de apám már negyed ennyiért a szobámba zavart volna és büntetést kapok. Itt meg nem lehet rájuk se szólni.

Persze, ez a szülők hibája is, de annyi ilyet látok, hogy néha úgy érzem, hogy eleve ilyenek, nem csak nevelési gond ez. Mi a garancia, hogy az én gyerekem nem ilyen lesz...?

13, oké akkor a jelenlegi felnőtt generáció kb 95%-a totál alkalmatlan a gyereknevelésre...

Ezt még rosszabb hallani.

11.

Mert igy alakult h 3 lett.

Mert annyi de annyi erdekes lehetoseg van a vilagban es mire felnonnek csomo dologbol kimaradok mert idos lettem, faradtabb, kiegettebb... mert ugy az elet megvisel.

Engem inkább az érdekel ilyen kérdés láttán, hogy amúgy te kérdező pl valóban Ibizán szoktál rendszeresen bulizni? Vagy arra gondolsz, hogy elméletben megtehetnéd, hiszen van rá időd és nem kell senkihez alkalmazkodnod, csak pl amúgy pénzed nincs rá, vagy esetleg társaság nincs hozzá? Csak amiatt kérnem, mert mikor egy ilyen kérdés felmerül, az bizonyosan ott van indokként, hogy "mert én utazgatni akarok". Jó jó, de ez ténylegesen összejön, az ilyen ember valóban repkedi körbe a világot, szebbnél szebb helyeken van, jobbnál jobb kajákat eszik, vagy az a realitás, amit egy korábbi válaszoló is írt, hogy valójában saját magára is alig jut lóvé?

Nekem több gyerektelen barátom, ismerősöm is van. Egy van közülük, aki valóban tudatosan választotta ezt az életvitelt, mert eszméletlen mód karrierista, 7-ből 7 napot dolgozik. Évente 1-2x valóban utazgat és tényleg nagyon fenszi helyekre megy (Costa Rica, Mauritius), de az év többi napján folyamatosan dolgozik, a barátait elhanyagolja, hiszen dolgozik, legutóbb nyaralni is egyedül ment, mert már nem volt kivel.

A többi ilyen ismerősöm azért gyerektelen, mert nem sikerült sok sok év alatt egy tisztességes párkapcsolatot sem kialakítani. Ők is utaznak, nem is keveset, egyikük szerintem már lassan tényleg az egész világot bejárja Dél-Koreától Izlandon át az USÁ-ig mindenhol is volt. Csak itt jön a lényeg: mivel a saját barátai vagy családosak, vagy anyagilag nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, ezért ő, 30 évesen a szüleivel jár el. Ami ilyenkor nagyon cukinak tűnik, hogy micsoda kapcsolat lehet közöttük, csak mikor rájössz arra, hogy az instára a tanga bikinis pucsítós képet az apja lövi róla, akkor azért rájössz, hogy annyira ez mégsem oké. A másik barátnőm meg mély depressziós, mert nem önként választotta ezt az életet, és hiába utazgat ő is innen oda, onnan ide, mosolyogni én az elmúlt 5 évben nem láttam, mert megbolondul, hogy őt is várja haza valaki, és igen, szeretne amúgy gyereket (de így 38 évesen már nyilván nem lesz).

Csak jó volna már olyan gyerektelentől is hallani, aki amúgy tényleg, valóban boldog ebben a helyzetben, és nem külső dolgok miatt járt így (nincs párkapcsolata, nincs rá pénze), hanem tudatosan döntött így és ő ebben teljesen boldog,